Gyönyörűek a Balaton körüli kápolnák (agroforum.hu)

A Balaton környékén a szőlőtermesztés már több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az emberek a kezdetektől próbálták megjósolni az időjárást, s így keletkeztek a különböző népszokások és rigmusok, illetve védelemért fohászkodtak Istenhez és a különböző szentekhez; tiszteletükre szakrális építményeket állítva. A többi borvidékhez képest a Balaton-felvidéken sok kápolna épült a szőlőkben; csak a Szent György-hegyen hatnál több szenteknek ajánlott szakrális építmény található, melyeket a környékbeli szőlőtermesztők adományaiból vagy egy módosabb család költségén emeltek fel.

Lengyel-kápolna, Hegymagas (Kép forrása: itt )

A szőlő és a bor a kezdetektől megjelenik képzőművészeti, irodalmi alkotásokban, szorosan összekapcsolódik az emberek mindennapjaival és hiedelemvilágával és a terület jellegzetes kultúrájának alapját képezi.

A szőlő és a bor keresztény jelkép, melynek fontos szerep jut a népszokásokban ugyanúgy, mint a keresztény vallási liturgiában.

A szőlőtermesztés eredményessége mindig is az időjárástól függött, a természeti csapások – mint a hirtelen viharok, aszály és jégkár – folyamatos veszélyt jelentettek a meleget és kiegyenlített csapadékeloszlást kedvelő szőlő növény számára. Ezért az emberek a kezdetektől próbálták megjósolni az időjárást, s így keletkeztek a különböző népszokások és rigmusok, illetve védelemért fohászkodtak Istenhez és a különböző szentekhez; tiszteletükre szakrális építményeket állítva.

Szőlővédő szentek

A katolikus területek szőlőhegyein Máriának és Jézusnak általános védő szerepet tulajdonítottak és kereszteket, szobrokat, kápolnákat emeletek a hegy védelméért és a termés biztonságáért. Már a középkorból is fennmaradt több olyan ábrázolás, ahol a termékenységet Mária alakjával jelenítették meg, amint egyik karján a kisdedet, másik kezében pedig szőlőfürtöt tart. Ezeket a keresztény művészi ábrázolásokat szőlőfürtös Madonnáknak nevezzük.

A szentek közül Vince, Orbán és Donát kultusza terjedt el leginkább a Balaton körüli településeken, illetve Márton, Vencel, Péter, Pál és Miklós napján tartottak vidám, szőlőmunkákkal kapcsolatos ünnepeket, vallási összejöveteleket a Dunántúlon…

Az többi borvidékhez képest a Balaton-felvidéken sok kápolna épült a szőlőkben; csak a Szent György-hegyen hatnál több szenteknek ajánlott szakrális építmény található, melyeket a környékbeli szőlőtermesztők adományaiból vagy egy módosabb család költségén emeltek fel.

A honfoglaló őseink által Magashegynek nevezett Szent György-hegy – emlékét Hegymagas község neve máig őrzi – déli lankáin találjuk például a Lengyel-kápolnát, melyet egyes források szerint a XVII. században építtetett az akkori birtokos Tóti-Lengyel család (6. kép). A díszes kápolnát a boldogságos Szűz tiszteletére ajánlották, melynek kertjéből gyönyörű kilátás nyílik Badacsonyra, a Keszthelyi-hegységre, sőt még a szigligeti vár is szépen látható innen.

A teljes cikk itt található.