Gőték a Nagyberekben

Február végén, március elején telelő helyeikről a gőték elindulnak, hogy felkeressék a környékbeli, szaporodásra alkalmas, növényekkel sűrűn benőtt víztesteket. A hímek nászruhát öltenek, így csalogatják magukhoz a nőstényeket. A peterakás főként áprilisban zajlik, a kikelt lárvák nyár végére alakulnak át. Ezután elhagyják a vizet, és az ivarérettség eléréséig a szárazföldön tartózkodnak. A felnőtt egyedek nyár elejéig a vízben maradnak, ahol bőséges táplálék áll a rendelkezésükre, majd visszatérnek a szárazföldre.

A Balaton-felvidéki Nemzeti park munkatársai a Nagyberek csatornáinak, víztesteinek számos pontján gőtecsapdákat helyeznek el a tavasz folyamán, hogy felmérjék az ottani gőte állományt – írta honlapján a Nemzeti Park.  Az eredményeket a biotikai adatbázisban rögzítik. Az elmúlt években a KEHOP-4.1.0-15-2016-00056 „Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Somogy és Zala megyei területein” című projekt keretében élőhelyrekonstrukciós beruházások valósultak meg annak érdekében. hogy a szélsőséges időjárási viszonyok kevésbé befolyásolják károsan a lápok, láprétek vízháztartását. Ez a monitoring munka a beavatkozások hatását is segít nyomon követni.

Leggyakrabban a pettyes gőte (Lissotriton vulgaris, korábban Triturus vulgaris) kerül a csapdákba. Ez Magyarországon a leggyakoribb gőtefaj, és a legkisebb is. Mérete legfeljebb 10-11 cm. A pettyes gőte mellett a területen előfordul még a lényegesen ritkább dunai tarajos gőte (Triturus dobrogicus) is, amely a hazai védettség mellett Európai Uniós védettséget is élvez, Natura 2000 jelölő faj.

Magyarországon minden kétéltű- és hüllőfaj védett. A pettyes gőte természetvédelmi értéke 10 000 Ft, a dunai tarajosgőtéé 50 000 Ft.