Górcső alatt a balatoni strandok

Tavaly a balatoni strandok alig fele mert vállalkozni a Kék Hullám Zászló minősítő rendszer megmérettetésére, idén június közepétől, a hivatalos strandnyitások után járja be a zsűri a nevezést benyújtó helyeket, hogy eldöntse, melyik érdemel, és hány csillagos zászlót. A strandminősítés pénteki, gyenesdiási nyitórendezvényén szó esett a vízbiztonságról, új kutatásról és a kutyás strandokról is.

 

Balassa Balázs, a minősítő rendszert működtető Balatoni Szövetség elnöke elmondta, a balatoni strandokon nagy fejlődést hozó, közel 2 milliárd forintos hazai támogatással megvalósuló, 55 balatoni fürdőhelyet érintő strandfejlesztési programot tavaly év végéig kellet volna befejezni. Különböző nehézségek (tervezés-, engedélyeztetés elhúzódása, megfelelő kivitelező hiánya, stb.) miatt többen csak idén év elején tudtak nekilátni a munkálatoknak, de azok a strandszezonra várhatóan mindenhol befejeződnek.

A Magyar Turisztikai Ügynökség meghirdetett programnak köszönhetően játszóterek, fitness-parkok, parkok, vizesblokkok felújítása, illetve létesítése valósult meg, továbbá stégek, lépcsők, járdák épültek. „Azt az ígéretet kaptuk, hogy lesz majd folytatása a programnak” – mondta Balassa Balázs.

Idén a tavalyihoz hasonló szempont-rendszer szerint zajlik majd a strandok bírálata. A leglényegesebb változás, hogy a zsűrizésbe több szakmai és civil szervezet vesz részt.

 

Hiányosságok és erősségek

A rendezvényen szó esett a tavalyi hiányosságokról, amelyek felszámolására idén nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Kevés volt a burkolt járda, a lidós partszakasz, kevés a mozgáskorlátozottak vízbe jutási és zuhanyzási lehetősége, és alig akadt, ahol megvalósították a szelektív hulladékgyűjtést.

Akadt bőven pozitívum is: egyre több és egyre jobb minőségű játszótér, valamint sportpálya létesült a strandokon, továbbá az árnyékolásban, a gyep és a mosdók állapotában is látványos volt a javulás.

 

Piros zászlóval is jelezzék a viharokat

Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának vezetője a nagyobb biztonság érdekében több javaslatot is megfogalmazott a strandüzemeltetőknek: piros zászlók felhúzásával tegyék még észlelhetőbbé a viharjelzéseket, a strandhatárokat jelző szedett-vedett bóják kinézetét egységesítsék a tavon, legyen mindenhol hangosbemondó, kellő számú vízimentő, és biztosítsanak minden strandon szabadon tartott mentőbejáratot.

 

Kutatják a megemelt vízszint hatásait

Oláh Miklós a Balaton Fejlesztési Tanács társadalomtudományi kutatócsoportjának vezetője arról számolt be, hogy hamarosan indul egy kutatás, amiben a Balaton megemelt vízszintjének gazdasági és társadalmi hatásait fogják felmérni, felkeresve minden érintett önkormányzatot, strandot, kikötőt, kempinget, és adatokat gyűjtve a lakosságtól is. Említést tett arról, hogy ettől függetlenül készül egy környezeti hatástanulmány is a magasabban tartott vízállás hatásairól.

 

Árnyékoló kéne a vízben is, a melanómás megbetegedések ellen

Beszélt arról is, hogy a klímaváltozás körülményeihez alkalmazkodva, továbbá figyelembe véve, hogy a fürdőhelyeken jóval magasabb a melanómás megbetegedések száma, ajánlást kívánnak tenni, miként lehetne megvalósítani a strandi vízfelületek árnyékolását is. Ez újabb előnye lehetne az üdülőrégiónak, hiszen egyre kevesebb az az óraszám, amikor kockázatmentesen lehet napon tartózkodni. A vízi árnyékolók költségigénye egy jobb minőségű térburkoláséval azonos mértékű az előzetes becslések szerint – tette hozzá.

 

Nincs jogszabály a kutyás strandokhoz

Fadgyas Erzsébet a Somogy megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztályának vezetője a Balaton déli partján nyílt kutyás strandokkal kapcsolatban elmondta, kezdeményezték, hogy készüljön egy feltételeket kidolgozó jogszabály. „Sok fejtörést okoz, hogy a panaszok hozzánk érkeznek, ugyanakkor az érvényes jogszabályok szerint nincs hatáskörünk ebben a témában” – tette hozzá. (Valójában annyi hatásköre van a hivatalnak – ami érintheti a kutyás strandokat, ha túl sokan fürdőznek a kedvenceikkel -, hogy ha egy vízparton 8 hét átlagában naponta több mint százan fürdőznek, azt hivatalos fürdőhellyé kell nyilvánítani, kitiltva a kutyákat.)

 

Gyenesdiás és az egyetlen hotele is példaértékű

A Kék Hullám Zászló nyitórendezvényét nem véletlenül tartották Gyenesdiáson, és a Katalin Wellness Hotelben. Gál Lajos polgármester elmondta, a 4100 lakosú, 460 vállalkozást számlátó település strandjai az elmúlt években a legzöldebbnek és a legcsaládbarátabbnak járó különdíjat is beseperték – a jó minősítések elnyerésén túl.

Ami a hotelt illeti, 2000-ben egy szezonális üzemelő panzióból indult ki, majd 2015-re Magyar Turizmus Minőségi Díjas, egész évben üzemelő szálloda lett. Az elmúlt évek sorra hozták az újabb sikereket és szakmai elismeréseket. Tavaly a legjobb balatoni hotelként értékelte a közönség az „Év Hotele 2017” szavazáson. A Katalin szálloda a település második legnagyobb munkáltatója az önkormányzat után, és szorosan együttműködik a községgel, több téren is támogatva azt, egyebek közt ingyen biztosítva úszómedencét a kisdiákok úszásoktatásához.