Garantált ágazati bérminimumot vezethetnek be a turizmusban (magyarnemzet.hu)

A tartósan kritikus munkaerőhelyzet miatt jövőre garantált ágazati bérminimum jöhet a turizmusban: a mindenkori szakmunkás-minimálbérhez képest várhatóan több tízezer forinttal magasabb alapösszeg bevezetését a munkaadók kezdeményeznék, amelyről ágazati kollektív szerződésben állapodnának meg az év végéig — értesült a Magyar Nemzet iparági forrásokból. Az önként vállalt alapbéremeléssel vonzóbbá tennék a turizmust a munkaerőpiacon más, hasonlóan magas élőmunka-igényű iparágakkal szemben, egyúttal az is várható, hogy tovább tisztul a szürkezónába nyúló foglalkoztatási terület.


A kormány által a versenyszférában évről évre meghatározott szakmunkás-bérminimumnál jelentősen magasabb, garantált ágazati minimálbért állapítanának meg a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területén a Turizmus-vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság tagjai 2020-tól. A Magyar Nemzet információi szerint a stratégiai ágazat munkaadói és a munkavállalói oldalának legmagasabb szintű érdekegyeztető fórumán várhatóan ősszel kezdődhet az erről szóló egyeztetés.

Amennyiben az év végéig közös döntés születik, a 2001 óta érvényben lévő ágazati kollektív szerződés kibővítésével rögzítenék a garantált bérkiegészítést, amely a versenyszféra legkisebb béreihez képest tízezer forintokban mérhető nettó keresetemelkedést is jelenthet a foglalkoztatottaknak. Úgy tudjuk, a szociá­lis partnerek párbeszédfóruma sikeres megállapodás esetén kezdeményezni fogja a kormánynál a kollektív szerződés kötelező kiterjesztését az egész iparágra, de a szűkebb értelemben vett statisztikai ágazatban, azaz az szj-számok szerint besorolt vendéglátó- és a szálláshely-szolgáltatások területén mindenképpen érvénybe lépne a magasabb bérminimum.

Garantált ágazati bérminimum megállapítására eddig egyetlen nemzetgazdasági szektorban sem volt példa. A statisztikák szerint a magyarországi turizmusban több mint 400 ezer embert foglalkoztatnak, a munkahelyek tizedét az iparág generálja, a közvetlen és közvetett hatásokat összesítve pedig a nemzetgazdasági foglalkoztatottság 13,2 százalékát adja az ágazat. Idén a garantált bérminimum összege bruttó 195 000 forint, amely nettóban 129 675 forintot jelent. A vonatkozó kormányrendelet szerint 2020. január 1-jétől az újabb nyolcszázalékos béremelésnek köszönhetően a szakmunkás-minimálbér bruttó összege 210 600 forintra emelkedik a versenyszférában. A turizmusban várható kötelező legkisebb bér tehát ennél magasabb lehet, ami vonzóbbá teszi majd az idén áprilisban 239 174 forintos átlagkeresetet biztosító munkahelyeket a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén.

A piaci szereplők a keresetek vonzóbbá tételével segítenék a tisztességesen adót fizető cégek versenyképességét a munkaerőért folytatott harcban, vállalva a magasabb fizetésekkel járó költségvetési kiadásokat is.

Hiába ugyanis a turisztikai forgalom markáns növekedése – amely a bel- és külföldi vendégek számában, illetve az általuk eltöltött idő és a költések tekintetében is egyértelmű fejlődést mutat –, a nyári idény elején minden korábbinál jobban láthatóvá vált a már évek óta jellemző, mintegy 30 százalékosra becsült munkaerőhiány a szolgáltatóknál, a szezonális munkavállalók foglalkoztatása mellett azonban hosszú távú megoldásra van szükség, amely tartósan ezen a pályán tartja, sőt várhatóan más területekről is a turizmusba vonzza a dolgozókat.

Ehhez elengedhetetlen a piac tisztulása is, hiszen a szürke- és feketezónában működő szolgáltatók versenyelőnyben vannak, mivel a jogkövető munkáltatók nem tudnak akkora nettó béreket kigazdálkodni, amekkora pénz általában üti a bejelentés nélkül foglalkoztatott dolgozók markát.

A fehérítésben nagy szerepet játszik majd, hogy a következő évtől már minden szálláshely-szolgáltatónak le kell jelentenie valós idejű forgalmát a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak – a digitális rendszerhez történő csatlakozás a szállodák esetében már megtörtént, de az év végéig a kisebb szálláshelyeknek is láthatóvá kell tenniük tényleges eredményeiket. A bérfejlesztéshez komoly alapot ad a kormány azon gesztusa, hogy az éttermi vendéglátás után 2020-tól a szállásszolgáltatás áfája is csökken a jelenlegi 18 százalékról öt százalékra, amely lépés a cégek versenyképességét nagyban növeli majd régiós szinten is, a különbözetet pedig eleve bérfejlesztésre kívánják fordítani a cégek – írja a magyarnemzet.hu.