Agrártárgyú törvények módosulnak 2025. január 1-től, az Országgyűlés elfogadta az erről szóló törvényjavaslatot. Az új földtörvény érinti többek között az elővásárlási jog, a közös osztatlan és a haszonbérlet jogi szabályozását – írja a zaol.hu.
Az új földtörvény jelentős változásokat hoz a termőföld forgalmi szabályozásában, melynek célja, hogy helyzetbe hozza azokat, akik valóban gazdálkodni akarnak. A cél egyúttal a visszaélések megakadályozása is. Sabján Krisztián, a NAK Zala vármegyei elnöke a sokakat érintő négy legfontosabb jogszabályt, jogszabály-módosítást ismertette.
Földtörvény: az elővásárlásra jogosultnak akár a teljes vételárat is letétbe kell helyeznie
Idén júliusban vezették be azt a szabályt, hogyha az adásvételi szerződés megkötésekor a vevő foglalót fizet az eladónak, akkor az elővásárlásra jogosultnak a foglaló összegét letétbe kell helyeznie az ügyvédnél, mert csak így érvényes a szándéka. A 2025. január elsejével életbe lépő földtörvény-módosítás szerint azonban már az előleget is letétbe kell helyeznie. Ha szerződéskötéskor a vevő a teljes árat megfizette, akkor annak összegére is vonatkozik a letétbe helyezési kötelezettség. A letétbe helyezési szabályok az elővásárlóra is érvényesek, így amennyiben a letéti igazolást nem csatolja az elfogadó nyilatkozathoz, akkor a mezőgazdasági igazgatási szerv ezt úgy tekinti, hogy nem gyakorolta elővásárlási jogát. Korábban gyakorta előfordult, hogy az elővásárlási joggal rendelkező rájelentkezett az adásvétel tárgyát képező földre, hogy a vásárlást megakadályozza, de nem volt pénze. A jogszabály módosításával ezt kívánják kiküszöbölni, tulajdonképpen bebiztosítani az eladót és a vevőt, emelte ki Sabján Krisztián.
Szigorítás a 10 hektár alatti adásvételeknél
2023. július 1-től bármely földműves megvásárolhatta kifüggesztés nélkül az első maximum 10 hektár földjét, mely során figyelembe vették azt, hogyha valaki már vett például öt hektárt és azt eladta, akkor már csak öt hektárt tudott vásárolni. Ezt a jogszabályt a fiatal gazdák számára hozták létre, hogy könnyebben tudjanak földhöz jutni, azonban számos esetben tapasztaltak visszaélést is. A most elfogadott szabályozás már nem engedi meg az első legfeljebb 10 hektár alatti földszerzésben érintett földek kifüggesztés nélküli adásvételét, ha az osztatlan közös tulajdonú ingatlanban történne, illetve azon terület esetében, amelyen harmadik személy (azaz nem az eladó és nem a vevő) földhasználati joga áll fenn. Zala vármegyében is a területek döntő többsége osztatlan közös. A szigorítással kiskaput zártak be, kizárva a nyerészkedés lehetőségét, amellyel még a föld árát is felverték.
A kormányhivatalnak egyeztetni kell a települési agrárgazdasági bizottságokkal
Az adásvételeknél nagyobb érvényt kap a települési agrárgazdasági bizottságok állásfoglalása. Zalában 134 működik. Ők ismerik a helyi adottságokat, a helyi gazdálkodókat, az adott mikrokörnyezetet, mely alapján az adásvételi szerződést a szerződéssel kapcsolatosan hozott állásfoglalásukban vagy megvásárlásra ajánlják, vagy nem támogatják azt. Ezen állásfoglalás alapján pedig a kormányhivatal dönt a vásárlás jóváhagyásáról vagy elutasításáról.
A jogszabály módosításával konszenzusra törekedik a jogalkotó, mert megmarad a kormányhivatal felülbírálati joga, de ha eltérő álláspontja van az adásvételről, újból egyeztetnie kell a települési agrárgazdasági bizottsággal.
Adásvétel alatt nem hosszabbítható meg a haszonbérlet
Az adásvételi szerződés jóváhagyása jóval hosszabb időt vesz igénybe egyes esetekben, mint a haszonbérlet ezen idő alatti meghosszabbítása. Ezzel sokan visszaéltek, meghiúsítva ezáltal az adásvételt. Erre 2025. január elsejével már nem lesz lehetőség, mert az új jogszabály kimondja, hogy az adásvétel jóváhagyására irányuló eljárás alatt nem hosszabbítható meg a haszonbérlet, hangsúlyozta Sabján Krisztián, a NAK Zala vármegyei elnöke – írja a zaol.hu.