Az internetre feltöltött fényképekből látszik a Balatonra érkezők aktivitása

A Turizmus Bulletin 2020. évi különszámában megjelent  tanulmány célja, hogy bemutassa két turisztikai régió – a Balaton-felvidék és a Dunakanyar – kiránduló turizmusának közösségi médiában közzétett fényképes lenyomatait. A Flickr és az Instagram fotóinak elemzése alapján kijelenthető: a Balaton elsősorban a főváros üdülőövezete. Ráadásul míg egy átlagos külföldi látogató 30, egy átlagos magyarországi látogató 29 fotót készített, addig a budapestiek 50-et, fejenként szinte pont annyit, mint a helyiek. 

Míg egy külföldi vagy egy nem Budapestről érkező magyar turista átlagosan csak egyszer látogatott el a Balatonra a vizsgált időszakban,
addig a budapestiek sokkal több időt töltöttek ott, vagy többször jutottak el oda, esetleg hosszabb időt töltöttek a Balatonon. Szabadidős tevékenységük időben szinte megegyezik a helyiekével a régióban – áll a Turizmus Bulletin 2020. évi különszámában megjelent tanulmányban.

A Flickr fényképlenyomatok alapján a külföldiek általában a Balaton parti településeket látogatják, azok közül is kiemelkedően a mólókat és vitorlás kikötőket. A Balaton-felvidéken az ismert turisztikai desztinációkat látogatják mint Veszprém, Balatonfüred, Tihany, Badacsony , a Szigligeti Vár , de közülük is kiemelkedik Keszthely és Hévíz.

Hévíz az egyetlen olyan település a Balaton régióban, ahol több a külföldi, mint a budapesti vagy akár a nem helyi magyar turista. Ugyan
kisebb számban, de külföldiek megfordulnak még a Szent György-hegyen, Vonyarcvashegyen és Balatongyörök egyes pontjain, Tapolcán,
a Salföldi Majorban, Ábrahámhegyen, Révfülöpön, Balatonakaliban és Balatonalmádiban. Egyéb helyeken külföldi felhasználóknak elhanyagolható számú képe található. A Káli-medencében arányuk csak 15%, a Pécselyi-medencében 11,67%. Ezzel szemben a budapesti felhasználók a Balaton-felvidék területén szinte minden településen fotóztak. Legmagasabb arányban a Káli-medencében fordultak meg. A budapestiek nagy számban jártak az összes tanúhegyen, és látogatták meg a Balaton-felvidék másodlagos attrakcióit, melyek közül az
alábbiak emelkednek ki: a gyenesdiási kőfejtő, a balatonedericsi Afrika Múzeum és szépkilátó, a káptalantóti piac, a szentbékkállai kőtenger, a salföldi bányató, a Theodóra-tanösvény Kékkúton, a zánkai Haditechnikai park, a dörgicsei, az aszófői, a csopaki, a táliándörögdi és az ecséri templomromok, a nagyvázsonyi Kinizsi-vár, Örvényes és Kapolcs malmai, Köveskál, Alsóörs és Lovas ófaluja, valamint az összes kiépített kilátó a Balatont övező dombokon.

Külön elemezték 20 északi parti és 10 déli parti magán nyaralóban megszálló budapesti lakos turisztikai térhasználatát 4 055 fotójuk alapján. Nem találtak olyan nyaralókban megszálló Flickr felhasználót a Balaton térségében, aki ne fotózott volna a Balaton parti sávjában: strandokon, mólókon, kompon vagy vízhez közeli sétányokon; a felhasználók fotóinak több, mint fele ilyen helyeken készült.

Érdekesség, hogy míg az északi parton megszállóknak a fele egyszer sem fotózott a déli parton, addig a déli-partiak 90%-a fotózott északon is.  Több nyaralótulajdonos bejárta a Szent György-hegyet, Szigligetet és Badacsonyt, illetve a Káli-medencét.

Az északi part tóparti települései közül csak Ábrahámhegyen és Zánkán nem találni a fotóikból. A vizsgált 4 055 fotóból több ábrázolt fizetős
szolgáltatásokat a Balaton-felvidék területén. A strandok látogatása mellett vendéglátóhelyek látogatását, fagyizást, sétahajókázást, falmászás igénybevételét kalandparkban, nyári bobpályát, múzeumok, fesztiválok és a Káptalantóti Piac látogatását örökítik meg a fotók.

Az adatok alapján kijelenthető, hogy a statisztikákban nem szereplő balatoni nyaralótulajdonosok többsége kiránduló turistaként bejárja a Balaton-felvidéket, és nem csak saját településén és tóparti strandján tölt időt.

A teljes tanulmány itt érhető el.