Felvételek földről, vízből, levegőből (zaol.hu)

Szép Péter Keszthelyen él, három gyermek édesapja, végzettsége szerint pedig földmérő mérnök. Néhány éve azonban a fényképezés is érdekelni kezdte: ő áll a Keszthely DronPhoto nevű Facebook-oldal mögött, melyre folyamatosan tölti fel látványos felvételeit. A zaol.hu  újságírója készített vele interjút.

-Mesélj egy kicsit magadról! Mivel foglalkozol a hétköznapokon?

– Végzettségem szerint földmérő mérnök vagyok, de jelenleg egy családi vállalkozás, egy faipari cég teljes gépészetével foglalkozom. Emellett kezdtem el fényképezni.

– Mióta fotózol?

– Két és fél éve. Először volt egy drónom, de föntről teljesen másképp látszanak a dolgok, mint a földről. Ezért amikor úgy gondoltam, hogy a drón már nem elég, szereztem egy tükörreflexes gépet és azzal kezdtem el fényképezni, a legjobb barátom tanácsait követve.

– Mindig is szerettél fényképezni?

– Nem mondanám, ez nekem inkább a drónozásból jött. Fényképezőgépem volt, meg persze telefonnal én is lőttem időnként képeket, de nem foglalkoztam soha komolyabban a fotózással.

– Hogyan jött a KeszthelyDronPhoto ötlete?

– Már fotóztam nagyjából egy éve, amikor úgy éreztem, most már eljött az idő, hogy ezeket a képeket megosszam az interneten. Szerettem volna a munkáimat megmutatni: nekünk, helyieknek a Balaton szinte természetes, de sokan az országban csak ritkán csodálhatják meg testközelből is. Ám előtte egy jó darabig fényképeztem csak, mert úgy gondolom, ha már valamit felteszek, akkor az képviseljen egy bizonyos minőséget.

– Milyen mércét állítasz magad elé?

– Átlagosan napi egy-két képet töltök fel az oldalra – persze előfordul, hogy kevesebbet -, de valójában aznap akár száz képet is fotózhatok, amit nem fog látni senki, mert nem tartom őket feltöltésre érdemesnek. Igyekszem mindig olyan képeket feltenni, ami megállja a helyét. Hiába fényképeztem le egyszer egy gólyát, amint ácsorgott a fagyott földön, ha nem volt olyan minőségű a kép, hogy azt megosszam.

– Tanultál valaha fotózást?

– Nem, de a legjobb barátom nagyon régóta és elég komolyan fotózik. Az elején úgy ment, ha fényképeztem, felhívtam és kikértem a tanácsát a beállításról, hogy mit hogyan csináljak. Aztán előbb-utóbb belejöttem: ha az ember már sok képet fényképezett, egy idő után ráérez ezekre. Valamilyen szinten persze elszántság is kell hozzá, hogy például egy nyári viharban kiállj éjszaka a partra órákra.

– Mi mindent teszel meg egy jó képért?

– Kevesen gondolnak bele, de a fotózásban azért van rizikó. Nemrég például készítettem két fotót a villámlásról: ehhez 2-3 órát kint álltam a viharban és vártam, hogy meglegyenek a képek, mert egyre nem lehet 30 villámot rátenni. Ahhoz 30 kép kell, ami úgy is sikerül, hogy érdemben használható.

– Mi a célod, munkaként is foglalkoznál ezzel a későbbiekben?

-Ez számomra inkább hobbi. Úgy gondolom, hogy munkaként elvesztené a jelentőségét, azt a mivoltát, ami miatt csinálom.

A teljes írás itt elolvasható.