Felszállópályák – Vidéki repülőterek hozadéka (turizmus.com)

Érdemes lenne egy átfogó felmérést készíteni arról, hogy közvetlenül és közvetve mekkora gazdasági hasznot hoz a Debrecen Airport és a Hévíz-Balaton Airport a kelet-, illetve a nyugat-magyarországi térségben. A turizmusra mindenesetre jelentős hatással van a két repülőtér által generált forgalom – írja a turizmus.com.

Debrecenben a menetrend szerinti járatoknak köszönhetően a repülőtéri forgalom idén már elérheti a 320 ezer főt. Az utasok körülbelül fele beutazó turista, de az arányok szezonálisan jelentős eltérést mutatnak. Hévízre több mint 25 ezer vendég érkezik 2017-ben légi úton, akik zöme 3-4 hétig náluk maradó gyógyturista.

A két térség adottságaiból következik, hogy a két repülőtér forgalmában, vendégösszetételében, profiljában is vannak különbségek.

A Debrecen Airport a Wizz Air-bázis öt évvel ezelőtti megnyitásával óriási ugrást ért el, a diszkont-légitársaság járatai generálják a forgalom 80-85 százalékát. A tavalyi 284 ezer fő után az utasszám idén már elérheti a 320 ezret, melyen nagyjából fele-fele arányban osztoznak a be- és kiutazók – tájékoztatta a turizmus.com-ot Tamás László, a Debrecen Airport járatfejlesztési igazgatója.

Az úti célok további bővítéséhez figyelik a piaci reakciókat, de a korábbi piackutatások szerint észak-német, ír, illetve olasz vagy spanyol járatoknak lenne még létjogosultságuk a régióban.

A Hévíz-Balaton Airportról idén nincs kiutazó járat, mert a Törökország iránti bizonytalan kereslet miatt ezen a nyáron nem indul innen charter (a tavalyit a Green Travel üzemeltette).

Annál élénkebb a beutazó forgalom, ebben az évben összesen 100-110 közötti charter érkezik a reptérre. A szezonban a PA Touristik járatai közlekednek német útvonalakon, a gépek befogadóképessége 90 fő. A volt kelet-német területekről 150 férőhelyes Germania-járatok érkeznek, míg a Czech Airlines 67 fős kapacitású gépekkel repül. Az indulási állomások Berlin, Drezda, Düsseldorf, Erfurt, Frankfurt, Hamburg, Lipcse és Prága (l. táblázatunkat). Ezek közül csak a prágai járat közlekedik menetrend szerint, a többi charter. A legnépszerűbb útvonal a frankfurti, a legújabb desztináció Prága, a legnagyobb kapacitás a Germania légitársaságé.

A beutazó forgalomban 2012 óta 27-35 ezer között mozgott az utasszám, a reptér idén 25 ezer utasra számít, akik 99 százalékban külföldiek. Mintegy 10 ezer vendég szervezett csoportos út keretében érkezik, jelentős részük Hévízen száll meg, de a Balaton-parti települések is részesülnek a forgalomból – tájékoztatott Papp Gábor, Hévíz polgármestere.

A légi úton érkező vendégkör túlnyomó része jellemzően 2-3 hetes gyógykúrákon vesz részt. A német körében még mindig a 60 feletti korosztály dominál, de szeretnék megnyerni a fiatalokat és a családokat is.

Keresik az új küldőpiacokat, a város ezért számos tárgyaláson és külföldi vásárokon vesz részt. Legutóbb például Tel-Avivban és Harkovban folytatott ígéretes tárgyalásokat a Papp Gábor vezette hévízi delegáció. Komoly potenciált látnak a skandináv térségben is, s ezek a desztinációk a kiutazás szempontjából is érdekesek lehetnek. Folyamatosan dolgoznak menetrend szerinti járatok idecsábításán, a polgármester londoni, frankfurti, brüsszeli, moszkvai légi összeköttetést tartana elképzelhetőnek, és érdemesnek érzi megnyerni a lengyel piacot is.

Hévíz az előrejelzések szerint idén esélyes rá, hogy 1,1 millió vendégéjszaka felett teljesít, s a repülőtér – amely ma is képes lenne évi 150 ezer utast kiszolgálni – a városnak is segítene a továbbfejlődésben.

De nőtt a repülőtér jelentősége a környező gyárak és ipari parkok miatt is. Zalaegerszegen folyamatban van például egy különleges járműiparipark-beruházás, ennél a fejlesztésnél eleve számoltak a reptér közelségével.

A polgármester reményei szerint további forgalmat generál majd a repülőtérnek az a 6,6 milliárd forint értékű beruházás, amely 2020-ig a balatoni kiemelt turisztikai térség fejlesztéseinek részeként valósul meg. A Hévíz-Balaton Airport infrastruktúrájának fejlesztéséről tavaly év végén jelent meg kormányhatározat. Ez tartalmazna technológiai beruházásokat, kifutópálya-hosszabbítást, modernizálást, a fogadóterületek fejlesztését és bővítését, valamint logisztikai központ létrehozását a reptér mellett, utóbbi iránt már több cég jelezte érdeklődését.

A teljes cikk ITT olvasható el.