Falusi kisboltok nagy lehetősége a 45 milliárdos támogatási keret (zaol.hu)

Az elmúlt hetek bejelentései, sajtóhírei után február 12-én a Magyar Közlönyben hivatalosan is megjelent a kistelepülési üzletek támogatásáról szóló kormányrendelet. Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkárt – aki maga is részt vett a rendelet előkészítésében – kérdezte a zaol.hu a támogatás hátteréről, részleteiről.

 

– Már régóta napirenden volt a kistelepülési bolthálózat megtartásának, fejlesztésének ügye – szögezte le Cseresnyés Péter, aki hozzátette: reményeik szerint a hosszú előkészítő munka után olyan rendeletet sikerült megalkotni, ami jelentősen hozzájárul majd a falvak lélekmegtartó erejéhez.

– A támogatási program elindításának okai között először is meg kell említenünk a koronavírus-járványt, amely egyrészt saját maga is generált megoldandó gazdasági kihívásokat, másrészt felszínre hozott számos, eddig is létező, lappangó kérdést, többek között a vidéki kiskereskedelem helyzetét is. A kiskereskedelem az egész nemzetgazdaság szempontjából húzóágazat volt 2010 óta, az éves forgalom 2020 decemberéig 43 százalékkal bővült, ami európai szinten is kiemelkedő. Ebből a növekedésből azonban arányaiban kevesebbet profitálhattak azok, akik a kistelepülési napiárucikk-ellátás csöppet sem könnyű terepén állnak helyt.

Nem véletlen, hogy elvétve találunk a falvakban multinacionális szereplőt, a községek ellátása egy olyan feladat, amit nekünk, magyaroknak saját magunknak kell megoldani. A számok azt mutatják, hogy benne van a levegőben egy ellátásbiztonsági kihívás kialakulásának a lehetősége, különösen a 2000 főnél nem nagyobb lakosságú falvak esetében, ennek elébe kell mennünk. Az erre irányuló szakpolitikai elképzelések huzamosabb ideje formálódtak, hosszas kereskedelempolitikai előkészítő munka előzte meg e program kihirdetését. A megfelelő kiskereskedelmi ellátás azonban olyan kardinális kérdés, hogy a kormány azt a szűkebb szakpolitikai keretek fölé emelte, és az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb társadalompolitikai vállalása, a Magyar Falu Program egyik pillérévé tette.

A pandémia most különös hangsúlyt és jelentőséget ad ennek az intézkedésnek, ugyanis a legkisebb településeken olyan boltokról beszélhetünk, amelyek a járvány nélküli, normális forgalom mellett is a pénzügyi fenntarthatóság határán táncoltak. Ezekre a boltokra azonban szüksége van a társadalomnak, mert hiába visz egy településre jó út, összehangolt tömegközlekedés, hiába támogatja a letelepedést a falusi CSOK, hiába őriztük meg az óvodákat, iskolákat, ha nem lehet jó színvonalon, helyben beszerezni a mindennapok fogyasztási cikkeit, például az élelmiszereket vagy a tisztítószereket, mindez kevésnek bizonyulhat. Nem is szólva arról, hogy a boltoknak milyen jelentős közösségszervező, közösségfenntartó ereje lehet, összekötve egymással az embereket, a településrészeket, az információs csatornákat.

 

– A támogatási program tehát egyfajta mentőöv a falvak és a falusi boltok számára?

– Fogalmazzunk úgy, hogy új esélyt akarunk adni a kistelepülési boltoknak, egy ugródeszkát, amin lendületet vehetnek az eredményes, felívelő folytatáshoz. A támogatási program kulcsszavai a hatékonyság, a szolgáltatási színvonal emelése és a közösségek megőrzése. Arra kap lehetőséget minden egyes, sikeresen pályázó, támogatásban részesülő üzlet, hogy vállalkozása számára megteremtse a legkorszerűbb, legnagyobb hatékonyságot, legalacsonyabb üzemeltetési költséget biztosító adottságokat és körülményeket, valamint lehetőséget kapnak arra is, hogy a bevett bolti árukínálat mellett további szolgáltatásokkal is vonzerőt gyakorolhassanak a település lakóira, a közösség vásárlóerejéből minél nagyobb hányadot csatornázva be saját kasszájukba.

Azt, hogy a támogatási lehetőséggel valóban azok a vállalkozások élhessenek, amelyek akarnak és tudnak is tenni a vidéki ellátásbiztonságáért, az fogja biztosítani, hogy a forrásokat csak 2000 főnél nem nagyobb települések működő boltjaira, vagy 2000 főnél nem nagyobb, működő bolttal egyáltalán nem rendelkező településeken újonnan elindítandó üzletekre lehetséges fordítani. A támogatás igénybe vételére pedig számos, az uniós joggal összeegyeztetett jogcím áll a pályázók rendelkezésére. A pályázatban közreműködő állami szereplők mindezekről egyértelmű tájékoztatást fognak adni.

 

– Az említett üzletekre pontosan milyen összegű támogatásokat fordíthatnak majd a pályázók, és milyen célokat valósíthatnak meg ebből?

– Az igénybe vehető beruházási támogatások a célok széles körét szolgálhatják, a szabályozás ebből a szempontból kifejezetten rugalmas, a felhasználás pedig a helyi igények szerint finomhangolható. Egy-egy üzletre, elvi számítások alapján akár 60-70 millió forint körüli összeget is igényelhetnek a pályázók. Hangsúlyozom, hogy ez vissza nem térítendő forrás. A támogatást igénylő egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok vagy szövetkezetek az üzlet működésére szolgáló ingatlan vásárlásához legfeljebb 5 millió forintot igényelhetnek, legfeljebb az ingatlan vételárának 50 százalékáig, azaz 10 millió forint értékhatárig a program fedezi az ingatlan vételárának a felét. Meglévő üzletek korszerűsítésére, vagy új üzletek felépítésére akár 50 millió forintot is kérhetnek a boltosok, 80 százalékos támogatási intenzitás mellett, azaz egy 62,5 millió forintos teljes beruházási költség esetén az állam 50 millió forintot átvállal a munkálatok költségeiből.

E forrás szinte bármilyen célra fordítható, ami hozzájárul a korszerű, hívogató, takarékos üzlethelyiségek kialakításához: új épület építése, meglévő teljes felújítása, bővítése, épületgépészeti korszerűsítése, akadálymentesítés egyaránt megvalósítható ennek terhére. Hosszú távon számolunk ezeknek a boltoknak a további működésével. Cserébe elvárjuk az igényes, egyszersmind a településképi arculati szabályokkal összhangban álló megjelenést, a község fényének emelését. Az üzletek felszerelésére, illetve a szakmai előmenetelt segítő képzések költségeire további támogatást hívhatnak le a pályázók: 75 százalékos állami finanszírozás mellett legfeljebb 12 millió forintot.

Ezt új, energiahatékony hűtőberendezésekre éppúgy fordíthatják, mint klimatizálásra, polcokra, bevásárlókosarakra, vagy éppen a korszerű üzletvitelhez elengedhetetlen számítástechnikai eszközök, szoftverek, digitális szolgáltatások igénybevételére. Az eszközbeszerzést és a képzéseket ügyesen kombinálva akár az üzleten kívüli vásárlás terepére is beléphetnek e források révén azok a pályázók, akik ezt az összeget innovatívan használják fel.

 

A cikk folytatása itt érhető el.