Ezt tehetjük a Balaton vízminőségének megóvásáért (welovebalaton.hu)

A Balaton vize, partjai és környezete egy olyan – egyébként sérülékeny – rendszert alkotnak, amelyre a turizmus és annak minden résztvevője hatással van, a fürdőzőktől a horgászokig. A jó vízminőség mást jelent a turizmusnak, mást egy horgásznak, egy vitorlázónak vagy egy fürdőzőnek. Egy vitorlázót például kevésbé zavar az, hogy algás a víz, viszont a hínáros víznek nem örül. Egy horgászturistának sem baj, ha kissé algásabb a víz, mert a termékenyebb vizekben általában több a hal, de egy fürdőzőnek ez már probléma lehet.

„Alapvetően nincs olyan, hogy jó vagy rossz a vízminőség, hiszen ez attól függ, hogy kinek, minek a szempontjából nézzük” – mondta el a welovebalaton.hu-nak Fülöp Bence vízépítő mérnök, a Balaton Klíma Konzorcium vezetője és a szabadonbalaton szakértője.

„Még az élővilág különböző fajai számára is más-más vízminőség a jó. A 2019-es rendkívüli algatömeg-produkció (vagy algavirágzás) az algáknak tökéletes volt, de más élőlényeknek nem. Amikor az algák elpusztultak, akkor a baktériumoknak volt nagyon jó, mert jó sok táplálékhoz jutottak”

– folytatja a szakember.

A víz minőségét több tulajdonság határozza meg, de mindig csak egy adott helyen és időben lehet konkrét értékekről beszélni, hiszen akár onnan öt kilométerrel messzebb már teljesen más lehet a vízminőség, hangsúlyozza Fülöp Bence. Adott időben Keszthelyen, a Szigligeti-öbölben, Sajkodon vagy Siófokon teljesen más a víz minősége. Az azonban általánosan elmondható, hogy fürdőzés szempontjából nyugatról kelet felé egyre jobb a vízminőség, mert a növényi tápanyagok leginkább nyugatról, a Zala folyóból érkeznek. Ugyanakkor a Balaton keleti medencéjében másfajta problémák fordulhatnak elő. 2019-ben például a tófenékről felúszó algaszőnyegek rontották a látványt, és az esztétika is egy vízminőségi paraméter, a strandolók szemszögéből talán az egyik legfontosabb.

Az algák a vízi életközösségek nélkülözhetetlen elemei, a Balaton ökológiai rendszerében is alapvetően fontosak. Az ember által a vizekbe juttatott hígtrágya, műtrágya és kommunális szennyvíz miatt ugrásszerűen megnő az algák számára hozzáférhető táplálék mennyisége, hirtelen elszaporodásuk pedig felborítja azt az ökológiai állapotot, amelyet a vízhasználók többsége preferál. Ha túl sok az alga, csak a víz felső rétegébe jut fény, hajnalra oxigénhiány alakul ki, és ez a táplálékhálózatra is negatív hatással van. A nagy mennyiségű szerves anyagot lebontó baktériumok is oxigént vesznek fel a vízből, ami tovább növelheti az oxigénhiányt. Akár halpusztulás is bekövetkezhet, vagy a halak táplálékául szolgáló kisebb ízeltlábúak is elpusztulhatnak.

Leegyszerűsítve: a Balaton vízminőségét az határozza meg, hogy mennyi tápanyag van a vízben, és milyen az időjárás, folytatja Fülöp Bence.

„A Balaton esetében szerencsére nem beszélünk olyan szennyező anyagok jelentős szennyezéséről, mint az olaj, a nehézfémek, a mikroműanyagok, a műanyagok és a növényvédő szerek vagy a cianid, ami anno a nagy tiszai halpusztulást okozta. A Balatonnál a legnagyobb probléma az algásodás.”

Az időjárás, a tápanyag-ellátottság és a fényviszonyok bizonyos együttállása esetén egyes algafajok túlzott mértékben el tudnak szaporodni, tehát ezek a tényezők okozzák az algatömeg-produkciót. 2019-ben például különleges időjárási helyzetkép alakult ki: több napig rekkenő hőség volt, nem fújt a szél, és ennek hatására tudtak az algák rendkívüli mértékben elszaporodni.

A szakértő a vízminőséget befolyásoló tényezők között említi az emberi tevékenységeket is.

„Annak is hatása lesz a vízminőségre, ha a balatonfüredi kertbe kiszórjuk a műtrágyát, hogy szép zöld legyen a fű. Jön egy nyári csapadék, a műtrágya hatóanyagait lemossa a vízbe. Amit kiszórunk valahol a tó vízgyűjtőjén, az előbb vagy utóbb megjelenik a tóban”

– említ egy példát a szakértő. A bojlis horgászat sem elhanyagolható: „Bár nem teljes a konszenzus a kérdésben, de az biztos, hogy mindenképpen van lokális hatása a vízminőség alakulására” – magyarázza Fülöp Bence.