Ezt feltétlenül tudni kell a Balatonról (vizimentok.hu)

Az állóvizek besorolásában a Balaton egy sekélyvizű tónak számít. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének mély, és a fürdőzésre kifejezetten veszélyes részei. A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat. 

(Fotó: Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata)

A Balaton medrét a szél által keltett áramlások formálják. Általánosságban elmondható, hogy az északi parton az áramlatok mélyítik a medret, míg a déli parton turzásokat építve, lassan feltöltik. A turzások a strandokon is észrevehető homokpadokat jelentik, amik a parttal párhuzamosan terülnek el. Emiatt van az, hogy a déli parti strandokon akár 2-300 métert is be lehet sétálni, azonban figyelembe kell venni, hogy a homokpadok között akár 50-80 cm-t is változhat a víz mélysége. Tehát ahol azt látjuk, hogy távolabb a víz csak térdig ér, akkor is figyelni kell, hiszen lehet egy komolyabb mélyedés is előtte.

Szintén emiatt nem szabad vízibicikliről vagy csónakról fejest ugrani a vízbe. A mélység pár méter alatt is változhat, és a vízibicikli észrevétlenül is elsodródik a mélyebbnek gondolt mederszakaszról.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy egy komolyabb vihar után a mederviszonyok is megváltozhatnak. Ezek a turzások hamar átrendeződnek.

Az északi part sokkal hamarabb mélyül, mint a déli. Itt már 40-50 méter után is 1.2 méter mély vizet találunk, szemben a déli part 150-200 méterével.

Fontos jellegzetesség – és veszélyforrás – a Balatonban a marásvonal. Ez körben mindenhol megtalálható, és azt a vonalat jelenti, ahol a meder hirtelen, pár méteren belül mélyül 1.5- 2 métert. Elsősorban a tó hosszmenti áramlásai miatt alakult ki. Felismerése nehéz, hiszen ahol ez a vonal található, ott többnyire már amúgy is 2 méteres a mélység. Azonban kisvizes időszakokban (mint 2012-ben is volt) különösen kell rá figyelni.

Ekkor előfordulhat, hogy több száz méter sekélyvízi gyaloglás vagy vízibiciklizés után elérjük ezt a leszakadó medret. Fontos tehát ilyen időszakban is a strand határának betartása.

Bár a Balatonra a 3.5 méter átlagmélység a jellemző, vannak kifejezetten veszélyes részei. Ilyen a tihanyi kút, ahol a 12-13 méter mélységet is eléri a víz, és ez a rész közvetlenül a part mellől indul. Kialakulásának oka a Tihanyi-félsziget miatti természetes szűkület, ahol a tó hosszirányú áramlatai felgyorsulnak, és nem engedik leülepedni az iszapot, ezáltal folyamatosan vésik, mélyítik a medret. Ettől délre viszont a jóval sekélyebb víz a jellemző.

Ez elsősorban a vitorlázók számára fontos információ, mert nagyon hirtelen elfogy a hajó alól a mély víz. Tihany környezetében tehát a kijelölt hajózóúton kell maradni.

A szakszolgálat hangsúlyozottan javasolja, hogy amikor ismeretlen strandon kívánunk fürödni odaérkezve tájékozódjunk a strand adottságairól, beleértve a vízmélységeket is. Figyeljük meg hol vannak a jelzések a vízbe telepítve. Minden fürdőhelyen megtalálhatjuk a 120 cm-es táblákat, majd a piros-fehér csíkos bójasort ami a strand fürdőzésre kijelölt területének határát jelzi. A bójasoron kívül már hajózási útvonalba tévedünk, ezt tudnunk kell.

A víz valós meder tulajdonságainak feltérképezésében segítségünkre lehetnek az Egyesület Mentőöv Program keretében megvalósított táblái, melyek a programban résztvevő strandok valamennyi vízbejutási lehetősége mellet a vízbe telepítve találhatóak. A táblákon rajzos ábrák mutatják a strandra jellemző valós vízmélységet, így könnyen fel lehet mérni meddig menjünk be gyermekeinkkel fürdeni és honnantól kell tudnunk jól úszni, mert már nem ér le a lábunk.