Ezé a megyéé a fél Balaton – Veszprém a rangsorban (index.hu)

Veszprém megye 1989 előtt a vegyipar fellegvára volt, de a rendszerváltás után a korábbi sikerágazat darabjaira hullott. A megyét a kutatóintézetekből kivált mérnöki csapatok mentették meg, akik az autóipar fontos beszállítói lettek. Évtizedes szenvedés után magára talált a megyei építőipar is, a Balaton északi partjára épülő turizmus pedig folyamatos stabilitást ad.

A Dunántúl közepén elhelyezkedő megye különlegesen jó földrajzi, és ezért idegenforgalmi adottságokkal bír: közepén a Bakony, északon a Kisalföld, déli részén a Balaton és a Balaton-felvidék hegyei határolják. A Balaton partszakaszának majdnem fele érinti a megyét, konkrétan Balatonedericstől Balatonkeneséig, ami a megye turisztikai bevételeit dobja meg, agrárszempontból pedig a Balaton-felvidék szőlői, és az azokra épülő borászat emelendő ki. A Bakony és a Balaton-felvidék miatt erdősültség tekintetében a harmadik legjobb az országban.

4400 négyzetkilométeren 216 települése van, köztük 15 város. Megyeszékhelye Veszprém, 60 ezer lakossal. A települések felében 500 főnél kevesebben laknak, nagyvárosnak számít Pápa, Ajka és Várpalota, egyenként 20-30 ezres népességgel. Összesen 346 ezer ember él a megyében, létszámuk az 1980-as évek óta folyamatosan csökken.

A megye gazdaságát az elmúlt néhány évtizedben két másik megye, legfőképp megyeszékhely (Győr és Székesfehérvár) elszívó ereje és a rendszerváltás befolyásolta leginkább. Utóbbi komplett ágazatokat söpört el, így csökkent le drasztikusan a vegyipar jelentősége vagy szenvedett évtizedekig az építőipar, majd tört előre az autóipar, azon belül is az egykori kutatóintézetek mérnökeivel felálló csapatok, akik a legnagyobb autógyártók beszállítói lettek.

Mindeközben a turizmusra is folyamatosan lehet számítani: a megyében közel 300 kereskedelmi szálláshely van mintegy 32 ezer férőhellyel. A férőhelyek száma és a vendégforgalom minden évben emelkedik, 2010 óta töretlenül. 2017-ben a megye szálláshelyeit 710 ezer vendég 2 millió 34 ezer éjszakára vette igénybe, a vendégek közel 80 százaléka belföldről érkezett.

A munkaképes korú lakosság nagyjából 40 százaléka elmegy

Veszprém megyéből a munkaképes korú lakosság nagyjából 40 százaléka elmegy, máshol dolgozik. Győr és Székesfehérvár elszívó hatása számít a leginkább, Győr önmagában erősebb lenne, de a Bakony miatt nehezebb az átjárás, így többen választják Székesfehérvárt.

A KSH adatai szerint 2018 végén Veszprém megyében a 15-74 éves népesség 61,5 százaléka, 160 ezer fő volt gazdaságilag aktív, ez 4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban és elmarad az országos átlagtól. A munkanélküliségi ráta 2,1 százalék volt. A keresetek majdnem 10 százalékkal alacsonyabbak, mint országosan, de a megye egy évvel korábbi átlagához képest 13 százalékkal emelkedtek. Az egy főre jutó GDP összege ugyan elmarad az országos átlagtól, de némi felzárkózás történt az utóbbi években.

A megyében a vállalkozások 2017-ben kevesebb beruházást hajtottak végre (egy vállalkozás átlagosan 27,1 millió forintot), de ehhez hozzátartozik, hogy 2015-ről 2016-ra másfélszeres növekedést regisztráltak a megyei vállalkozások között, így az a lendület feltehetőleg még kitart. Ugyanakkor a 300 legnagyobb árbevételű cég – a csökkenő tendencia mellett is – átlagosan 262 millió forint értékű fejlesztést valósított meg.

Veszprém megyében 2012 óta a lakásberuházások száma hullámzóan alakult. A 2014-es átmeneti élénkülés után 2016-tól új lendületet vett a lakásépítés. 2017-ben az egy évvel korábbi, már növekvő bázishoz képest 45 százalékkal több, összesen 415 új lakás épült.

A Veszprém megyei vállalkozásoknál 2017-ben 63 és félezer ember dolgozott, ez a szám viszonylag állandó az elmúlt évek során. A top 300-as vállalkozások összességében majdnem 38 ezer embert foglalkoztatnak, ez 8,7 százalékos növekedés az előző évhez képest, a top 100-nél 10,3 százalékos volt a létszámnövekedés.

A megyén belül négy nemzetgazdasági ágban sikerült bővíteni a foglalkoztatást a legutóbb mért évben (2017-ben): a feldolgozóiparban, az energiaiparban, a víz- és hulladékgazdálkodásban, valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenységnél.A megyei nettó árbevétel felét a feldolgozóipar, több mint ötödét pedig a kereskedelem, gépjárműjavítás adta, harmadik helyen a szállítás, raktározás áll, a negyediken pedig az építőipar, ami közel 14 százalékkal növelte nettó árbevételét. Az árbevétel alapján meghatározó 300 legnagyobb vállalkozásnál képződött a megyei üzemi eredmény közel fele – írja a Veszprém megyéről további elemző diagramokat is közlő index.hu.