Év Balatoni Háza 2022 – különdíj a siófoki bakterháznak

Az Év Balatoni Háza 2022 építészeti díjpályázaton a Magyar Építész Kamara (MÉK) különdíja a Berecz Tamás DLA és Katók Edit által tervezett siófoki bakterházé lett. A 2023. március 23.-i díjátadó ünnepségen a MÉK képviselője, L. Miha Emőke laudációja hangzott el. (A díjpályázatról, és a többi díjazottról itt írtunk.)

A Magyar Építész Kamara különdját a siófoki bakterház kapta (Forrás: Balatoni Szövetség)

 

A Magyar Építész Kamara laudációja:

 

A Balaton és a Vasút a 19. század közepe óta összetartozó fogalmak. A 70 km hosszan elnyúló dél-balatoni településhálózat szerves része a települések központján végig húzódó kötött pályás közlekedési infrastruktúra. Sőt kimondható, hogy a dél-balatoni településhálózat kialakulása az 1863-as déli vasút megépítésének is köszönhető.

Ezért izgalmas kérdés ezen a tájon az, hogy mit kezdjen az építész a vasúttal. Főleg mit kezdjen akkor, amikor alig 200 m2-es telken, alig 50 m2 es épületet kell elhelyeznie közvetlenül a sínek mellé, gyalogos vasúti átkelő szomszédságában. Ott, ahol esténként nem a holdfény, hanem a vasúti jelzőlámpa fehér vagy vörös villogása, nem a rigófütty, hanem az időközönként elszáguldó vonatok dübörgése adja a hátteret.

Az építészet egyik legfontosabb ismérve az, hogy az épület helyhez kötött alkotás. Ha nem az volna, tárgy lenne. Tehát házat mindig egy HELY-re tervezünk.

A siófoki épület helyét a tervezők láthatóan pontosan megértették, fizikai és szellemi értelemben azonosultak vele, majd megadták legitim építészeti válaszukat: a hely szelleméhez igazodó bakterház-analógiát.  Az épület így elsősorban a sínekhez tartozik, és nem az utcához. Ezzel a kapcsolódással nemcsak elkerül egy újabb épület-vasút konfliktust, hanem egyenesen barátságosan biccent a vasútnak.

Magas színtű építészeti állásfoglalásukban nem hazudnak: nem csepegtetnek mézet a vasúti talpfák mellé, nem mesélnek hamisan romantikus – erdei, mezei, belvárosi, kertvárosi – történetet a „vasudvaron”, de költészetté emelik a „hozott anyagot”.  Lírává, amely ott van a fémlemez palástban a napfény finom, játékos becsalogatásával, melyet a napsárga bélletek segítenek, és ott van a vagonokra jellemző szigorú fémtömeg nyáriasan könnyed fellazításában, melyet a ferde gerinccel és párkányokkal teremtenek meg. Úgy alkalmazzák az erőgépek racionális esztétikáját, hogy közben meg is szelídítik azokat, mint a kisherceg a rókát. Így az épület hűvös anyagkezelése ellenére a sínek mellett várakozó, kedvesen „csámpás” kis vagon látványát nyújtja.

Az egylényegű védőpalást mögött pedig szép térbeli átlátásokkal rendelkező, rendkívül elegáns, mégis családiasan meleg belső tér rejtőzik.

Betekintés a belső tébe a siófoki bakterház ablakain (Forrás: Balatoni Szövetség)