Érvénytelen lett a népszavazás a révfülöpi kikötőről (magyarhang.org/HírBalaton)

Miután a révfülöpiek harmada sem szavazott, érvénytelen lett a központi vitorláskikötő fejlesztése ügyében kiírt augusztus 11-i, vasárnapi népszavazás. A hivatalos adatok szerint az 1166 választópolgárból mindössze 367-en járultak az urnákhoz – ebből 6 volt érvénytelen szavazat. A népszavazáson egyébként a nemek győztek, azaz a voksolók többsége a kikötőfejlesztési terv ellen szavazott: 322-en válaszoltak nemmel a feltett kérdésre, 39-en pedig támogatták az elképzelést. 

 

A helyiektől azt kérdezték: „Akarja-e Ön, hogy Révfülöp vízparti központjában, a móló és a futballpálya közötti öblöt az eddigi funkciója helyett teljes területén 133 db vitorláshajó téli-nyári vízen tárolására alkalmas vitorláskikötővé alakítsák át, ehhez a vízbe ív alakú, az ívével a nagymólón is túlnyúló, 180 m hosszúságú, betonoszlopokkal és szádfalakkal megtámasztott, 16.000 m³ terméskövet tartalmazó kőgátat építsenek, a vízfelületre 600 m² felületen úszó-pontonokat telepítsenek, a téli vízbefagyás ellen a hajókat szivattyús vízcirkuláló csővezetékkel vegyék körül, a parton különböző kikötőszolgáló létesítményeket, köztük a Nádas borozó mellé mobil hajókiemelő darut telepítsenek, a füves partot a hajók oda és elszállítására, ki-be emelésére használják, és kizárólag a vitorláskikötőt használóknak 101 db-os autóparkolót létesítsenek?”

Mivel a népszavazás érvénytelen lett, annak eredménye nem köti a helyi képviselő-testületet.

A népszavazást azért írták ki, mert a községben élő civilek — köztük a Révfülöpi Polgári Kör és a népszavazást formailag kezdeményező Szabó Sándor Pál — ellenzik a Balaton-parti település központjában található egykori teherkikötő fejlesztését. A kampány meglehetősen csendesen telt, a közösségi oldalak, csoportok nyilvánosan elérhető felületein alig volt szó a témáról. A polgármester — aki az alacsony részvételben volt érdekelt — semmilyen kampányt sem folytatott. Korábban  azt mondta, ő nem vesz részt a voksoláson.
A referendum annak a kikötőnek a sorsáról szólt, amely a Duna Televízión (MTVA) jelentkező Balatoni nyár című műsor stúdiójának is helyt ad. A délelőtti magazin ennek ellenére nem foglalkozott egyetlen alkalommal sem a révfülöpi népszavazással – a műsor Facebook-oldalán, ahová naponta feltöltik az aktuális témákat – írja a magyarhang.org.

Miért is kell a kikötő?

A kikötőfejlesztés mellett elkötelezett polgármester korábban úgy fogalmazott a hirbalaton.hu-nak, hogy nincs a Balaton mellett olyan Révfülöp nagyságrendű település, amely megengedheti magának azt a luxust, hogy ne teremtse meg a vitorlázás lehetőségét. Erre álláspontja szerint a település fejlődése, a turizmus jobb kiszolgálása, és az adóbevételek növelése miatt is szükség van. Fontosnak tartja a burjánzó nádast megállítását is a beruházással, mielőtt a növény teljesen benövi a település legfrekventáltabb partszakaszát.

Révfülöp már 2013 augusztusában készíttetett környezetvédelmi hatástanulmányt a Magyar Tudományos Akadémia bevonásával, amit 2018 szeptemberében a másodfokú környezetvédelmi hatóság jogerősen jóváhagyott kimondva, hogy a tervezett kikötő nem okoz környezeti károsodást. (Az engedélyeztetés elhúzódásában szerepe volt a kikötő-építést ellenzők fellépéseinek, ombudsmanhoz fordulásának is.) Ezt követően kezdődhetett meg a konkrét tervezési folyamat, és a befektetők, illetve a pályázati lehetőségek keresése, ami egy le nem zárult, hosszú folyamat.

Persze akadnak, akik nemcsak a paramétereit, hanem már a helyét is ellenzik a tervezett révfülöpi kikötőnek, vagy azt, hogy a Balatonon egyáltalán újabb kikötő épüljön. A népszavazásba mindenesetre csak a helyiek szólhattak bele.