Péntekről szombatra virradóra északnyugatról egy gyors mozgású hidegfront érte el a Balatont. A HungaroMet Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának közlése szerint a Balatonnál Balatonmárián mérték a legerősebb szelet 96.5 km/h-t, de a legtöbb helyen 85 km/h alatt maradt a szélerősség – a siófoki obszervatórium tájékoztatása szerint, amely ezzel cáfolt néhány médiában megjelent hírt.
Siófokon és Balatonaligán is 82 km/h körüliek voltak a legerősebb széllökések, míg Fonyódon 73 km/h volt a mért maximum. A környéken az ilyen időjárási helyzetekben szokásos módon a bakonyi kab-hegyi műszer mérte a legerősebb szelet 102 km/h-t.
Erős volt, de nem rendkívüli a hidegfront, amely a Nyugat-Európát napok óta sújtó viharciklonok egyik utolsó nyúlványaként érte el Magyarországot.
A médiában olvasható Fonyódon tomboló 125 km/ó orkánnal kapcsolatban azt lehet mondani, hogy a mérések hitelessége egyrészt függ a műszerek pontosságától, másrészt a mérés helyétől (reprezentativitásától).
Ha a Balatonnál jellemzően 125 km/h széllökések fordultak volna elő, akkor azok jelentős károkat, sokfelé áramkimaradásokat, komoly közlekedési fennakadásokat okoztak volna és a nyaraló tulajdonosoknak is ajánlatos lenne hogy mihamarabb eljöjjenek ellenőrizni a házukat. Szerencsére most nem ez volt a helyzet.
A HungaroMet vízparti műszere Fonyódon 73 km/h szelet mért ami nem zárja ki, hogy például a Vár-hegyen vagy a Sípos-hegyen 100 km/h körüli széllökés is előfordulhatott. Mint ahogy ebben a viharban a Budapest fölé tornyosuló János-hegyen hiteles meteorológiai műszerek 104 km/h-t is mértek, ez nem tekinthető jellemzőnek a városra nézve, ahol ilyen szél már nagyon komoly problémákat okozna. Ha a János-hegyi mérést a városra jellemzőnek tekintenénk, akkor Budapest lenne a világ legszelesebb fővárosa. ( A János-hegyi szél említése esetén ezért is hangsúlyozzák a meteorológusok mindig a mérés helyét!)
Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás komoly gondokat, veszélyforrást jelent, az ezzel kapcsolatos hiteles tájékoztatás szerepe is egyre fontosabb…