ENSZ-jelentés a természet állapotáról: teljes kudarc az elmúlt évtized

„A természet állapota egyre rosszabbá válik annak ellenére, hogy néhány területen apró előrelépések történtek. Ezért tevékenységeink nyolc területén teljes és azonnali fordulatra van szükség az emberi jóllét biztosítása és a biológiai sokféleség érdekében” – figyelmeztet az ENSZ jelentésében. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (amelynek tagja a tihanyi limnológiai intézet is) közleményt adott ki a témával kapcsolatban.

 

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont közleménye:

A jelentés éppen a Covid–19 járvány idején készült el, amely helyzet eleve arra készteti az embereket, hogy átgondolják a természettel való kapcsolatukat, és e kapcsolat hatását saját jóllétükre és túlélésükre vonatkoztassák. Ezekre ugyanis a biodiverzitás folyamatos csökkenése és az ökoszisztémák degradálódása komoly hatással van. Erre hívta fel figyelmet az elmúlt években az IPBES, a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform is, mely számos területen és témában biztosít a döntéshozók és a társadalom számára hiteles információkat. (Az IPBES azzal került most a figyelem központjába, hogy meg nem erősített hírek szerint a Nobel Békedíj egyik jelöltje. Magyarország számos szakérője a kezdetektől részt vesz az IPBES munkájában, sőt irányításában.)

A Global Biodiversity Outlook 5 jelentés, melyet az ENSZ Biodiverzitás Egyezménye közölt, és amelyben a 2010-ben elfogadott biodiverzitási célkitűzések (az ún. Aichi célok) megvalósulását elemezték, lehangoló eredményeket mutat be. A 20 célkitűzés közül hatnál értek el részleges sikereket, a többinél nem tudtak beszámolni javulásról. Részleges siker például a 19. célkitűzésnél, hogy a tudásunk a biodiverzitásról jelentősen nőtt, de a hatékony gyakorlati lépések elmaradnak.

A jelentés felhívja a figyelmet, hogy legalább nyolc területen kell gyökeresen átalakítani a szokott rendet ahhoz, hogy élhető jövőt tudjunk biztosítani gyermekeinek:

  • a természetes ökoszisztémák megőrzése, helyreállítása a földhasználat-változások ellensúlyozására,
  • fenntartható, ún. agroökológiai mezőgazdálkodás bevezetése,
  • az étrend átalakítása fenntartható, egészséges élelmiszerekkel,
  • zöldinfrastruktúra a városokban: élhető és egészséges lakóterületek létrehozása,
  • tavaink és folyóink fenntartható használata az ivóvízbázisok megőrzése érdekében,
  • a kritikus élőhelyek védelme,
  • természetalapú megoldások a klímaváltozás kezelésére,
  • egészséges ökoszisztémák – az emberi egészség együttes megoldása.

Amennyiben a jelenlegi évi 500 milliárd dollárt, melyet környezetkárosító tevékenységek támogatására fordítanak a kormányok (például a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatban), a fenntarthatósági átalakulásba, a jövőbe fektetnék be, már jelentős sikereket lehetne elérni.

„A tavaly májusban napvilágot látott, a globális biodiverzitásról és az ökoszisztéma-szolgáltatásról szóló IPBES-felmérés eredményeit a GBO5 tanulmány megerősítette” – szögezte le Dr. Báldi András, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője, majd hozzátette, „mindez talán szembesíti a társadalmat és a döntéshozókat a természet pusztuló és rogyadozó állapotával és mindazokkal a katasztrófákkal, melyeket ezek okoznak – például járványokat”.

„Egy elvesztegetett évtizedről szól a jelentés. Most már muszáj cselekedni, hogy a természet pusztulását megállítsuk” – hangsúlyozta Dr. Török Katalin, az IPBES szakértői csoport tagja. „Már látjuk, hogy ez nem csupán természetvédelmi kérdés, hanem az életfenntartó rendszerünk van veszélyben. Nem véletlen, hogy a GBO5 jelentést, a növényvilág megőrzésének beszámolóját és még egyéb jelentéseket (WWF) éppen az ENSZ-csúcsértekezletre időzítették. Szakértők szerint a járvány egyik kiváltója is az eddig soha nem tapasztalt természetrombolás. Most van esély az irányváltásra” – fogalmazott a szakértő.