Engedélyezték a Balaton vízszintemelését, megfelelőbb partvédelemre van szükség

Megkapta a hatósági engedélyt a Balaton nyári szabályozási vízszint-maximumának 110 centiméterről 120 centiméterre emelése, amely döntés még nem jogerős, hiszen még lehet ellene fellebbezni. A vízszintemelés valójában már két éve megtörtént, és azóta is tart, de csak kísérleti jelleggel. A hirbalaton.hu értesülései szerint a hatósági eljárások, és a nyári lakossági közmeghallgatások során nem merültek fel érdemi aggályok a változtatással kapcsolatban, ugyanakkor tudható, hogy egyelőre nincs elegendő nevesített forrás a megfelelő partvédelemre és a Sió-csatorna felső szakaszának védelmére.

A balatoni kormányrendelet jelentős összeget, 41,5 milliárd forintos keretet biztosít a vízszintemeléssel kapcsolatos feladatok elvégzésére. A hirbalaton.hu által megkérdezett, név nélkül nyilatkozó szakemberek egybehangzó véleménye volt, hogy ennek legalább kétszeresére lenne szükség.

Idén nyáron több lakossági közmeghallgatást is tartottak a Balaton vízszintemelésével kapcsolatban a tó körüli településeken, amit csekély érdeklődés kísért.

A szélsőségessé váló időjárásban különösen fontos, hogy minél több víz maradjon a Balatonban, azonban gondot okoz, hogy a partvédőművek, valamint a parti területek csapadékvíz-elvezető rendszerei alacsonyabb vízszinthez lettek kiépítve.

A lakossági tájékoztatások előadásain elhangzottak szerint 2002-ben emelték először a korábbi 100 centiméterről 110-re a Balaton vízszint-maximumát, de azóta sem történt meg a műszaki létesítmények ehhez történő átalakítása, vagyis a korábbi problémákat is kezelni kell. A Balaton partvonalának 46 százalékán létesültek eddig partvédőművek, amelyek egy része rekonstrukcióra szorul. A magas vízszint, illetve a hullámzás miatt is telítődő partközeli csatornák fedlapjainak megemelkedése, és a víz csatornából kitörése néhol közegészségügyi gondokat okozott és okozhat a jövőben. A 120 centiméterre történő tartós vízszintemelésnél a nádas nem tud eléggé megújulni – számoltak be a nehézségekről a szakemberek.

„Kimondható, a turizmus céljai miatt kell emelni a vízszintet, mert egy tartós vízszintcsökkenés kihat a balatoni vendégéjszakák számára, a munkahelyekre, a hajózásra, és a horgászjegy-értékesítéstől kezdve a térség ingatlanjainak értékéig sok mindenre” – summázta Mészáros Szilvia az ÖKO Zrt. előadója az egyik fórumon.

 

A közmeghallgatások tapasztalatai

A lakossági közmeghallgatásokon a hatástanulmány elkészítésével megbízott Öko Zrt. vezérigazgatója, Dr. Tombácz Endre tartott előadást a Balaton vízszint-szabályozásának módosításáról, majd válaszolt a hirbalaton.hu kérdéseire:

HB: Tudomásunk szerint a lakosságnak az önkormányzatoknál pár hónappal ezelőtt kifüggesztett hosszú hirdetményekből kellett volna értesülnie a közmeghallgatásokról, ami nem bizonyult hatékonynak. Meglepte a csekély érdeklődés?

T.E.: Kicsit nagyobb érdeklődésre számítottam. Az első két közmeghallgatáson, Badacsonytomajon és Balatonfüreden ketten-ketten voltak, és mi voltunk ott 15-en az OVF-től (Országos Vízügyi Főigazgatóság), az ÖKO Zrt.-től, más hivataloktól, a minisztériumtól, és hatóságoktól. Látszott, hogy a déli-parti településeken jelent igazán problémát a vízszintemelés, mert az ott megrendezett közmeghallgatásokra azért már jóval többen, 15-20-an is jöttek. A Kis-Balaton közelében tartott fórumon a Kis-Balaton izgatta az embereket.

HB: Felvetettek-e olyan igényeket, témákat a megjelentek, ami újdonság erejével hatott a szakértők számára?

T.E.: A mi feladtunk az volt, hogy bemutassuk, mit okoz a 10 centiméteres vízszintemelés, ugyanakkor a fórumokon megjelentek a hatáscsökkentő intézkedések megvalósulását firtatták a leginkább, ami ugye kívül esik a hatáskörünkön.

H.B.: Kimondható-e, hogy összességében mindenki támogatta a 120 centiméterre történő vízszintemelés jogszabályba rögzítését?

T.E.: A hozzászólásokból ítélve akkor támogatja mindenki a dolgot, ha a jövőben szigorúan betartják a vízszint-maximumot, és a Sió-zsilip nyitásáról szóló döntést közvetlenül a szakértők hozhatják meg.

HB: A társadalmi vita a lakossági fórumokkal lezárult. Mi a következő lépés:

T.E.: Ha eldőlt, hogy megkaphatja az engedélyt a 120 centiméter, ez alapján alkotják meg az új vízjogi szabályokat. Akkor a kísérleti időszak után jogerőre emelkedik, vagyis marad az új nyári vízszintmaximum, ami telente 110 centiméter lesz.

HB: Mik a kísérleti időszak tanulságai?

T.E.: Azért volt jó, mert láttuk, hogy a világ nem dőlt össze a vízszintemeléstől, de vannak dolgok, amiket még meg kell oldani.

 

A magas vízszint hatásait csökkentését szolgáló intézkedések

A közmeghallgatásokon Nagy István, az ÖKO Zrt. műszaki igazgatója beszélt a hatáscsökkentő intézkedésekről, amelynek fontos eleme a Sió-zsilip hamarosan megkezdődő átépítése. Mint arról beszámolt, a Sió-csatorna felső és középső szakaszának megfelelő védelme minimum 30 milliárd forintba kerülne, aminél sokkal olcsóbb, mintegy 800 millió forintból megoldható megoldás lenne a Sió-menti területek megváltása, vagyis állami felvásárlása, művelési ágának megváltoztatása, és vizes élőhellyé alakítása a mostani mezőgazdasági művelés helyett. (A hirbalaton.hu információi szerint természetvédők és szakhatóságok is szorgalmazzák már jó ideje az érintett 300-500 hektárnyi terület állami megváltását, azonban az illetékes agrártárcánál eddig elakadt az ügy.)

Nagy István arról is beszámolt, hogy készül az iszapfelmérés, kotrások tervezésével, és feladat lesz újabb zagytér-létesítések lehetőségének felkutatása is.

Szó esett arról is, hogy a Kis-Balatont érzékenyen érinti a vízszintemelés, hiszen így magas vízállásnál magasabb lesz a Balaton vízszintje, mint a Kis-Balatoné, amely ilyen esetekben nem tudja betölteni eredeti védelmi funkcióját. Fontos lesz ezért a Kis-Balaton és a Balaton vízszintszabályozást érintő üzemrendjének összehangolása.

(Szeptember 12-én, szerdán sajtónyilvános lakossági rendezvényt tartanak a Balaton vízszintszabályozásáról Siófokon, amiről további részleteket itt olvashat.)