Elmaradt a Balaton komplex kutatása – még keresik a Balaton algásodásának okát

Az elmúlt napokban érkezett lehűlés miatt alábbhagyott a Balatonban augusztusban megindult erős algásodási folyamat, aminek még nem tudják az okát. A három éve tervezett, majd forrás hiányában elmaradt komplex Balaton-kutatási programról Dr. Józsa Jánost, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Víztudományi Programja irányító testületének elnökét kérdezte a hirbalaton.hu.

Az elmúlt 25 évben nem mértek a Balatonban ekkora, az algák mennyiségét mutató a-klorofill szintet, mint augusztus vége felé, aminek továbbra sem tudják a pontos okát – számolt be Vörös Lajos, a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet professzora a hirbalaton.hu-nak. Ekkor az elmúlt két évtized 40 mikrogrammos (µg) maximumaihoz képest literenként 100 µg a-klorofill értéknél is többet mértek a Keszthelyi-medencében.

 

Mikor nem tanácsos fürdeni algásodás esetén?

Ha az algabiomassza értéke meghaladja a WHO szerinti 75 µg/liter értéket (a szigorúbb magyar előírások szerint 50 µg/liter ez a határérték), és ez javarészt cianobaktériumoknak köszönhető, akkor már nem tanácsos a vízben fürdeni, mert bőrallergiás reakciót válthat ki az érzékenyebb embereknél. A balatoni algák összetételében szerencsére nem a cianobaktérium dominál, hanem a fecskemoszat.

 

A vízügy adataira még várni kell

Vörös Lajos arról is beszámolt, hogy a Kis-Balatonban, illetve a Zala-torkolatnál, ahonnan a víz érkezik a Balatonba, a vízügy vizsgálja rendszeresen a vízmintákat. Ezekből az adatokból lehetne kideríteni, hogy a Balaton algásodásának oka összefüggésbe hozható-e a Kis-Balatonnal. Pár éve ugyanis a Kis-Balaton víztározó rendszer részeként víz alá került mintegy 70 négyzetkilométernyi terület, és a tihanyi kutatók mérési adatai szerint júniusban megduplázódott a Zalából – a Kis-Balatonon át – a Balatonba érkező víz nitrogén- és foszfor tartalma. Ez pedig kedvezően hat az algák szaporodására.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője, Siklós Gabriella a hirbalaton.hu megkeresésére annyit közölt, a vízügy által gyűjtött nyári vízminták elemzésének eredménye hét vége felé várható leghamarabb.

 

Nem jutott pénz a komplex Balaton-kutatásra

Három évvel ezelőtt a víztudományi program keretében multidiszciplináris csoportot és projekttervet állítottak össze a Balaton-kutatásra, az egyetem, a tihanyi limnológiai intézetet és az Országos Meteorológiai Szolgálat együttműködésében – számolt be Dr. Józsa János, aki az MTA Nemzeti Víztudományi Programjának vezetője, és a Budapesti Műszaki és gazdaságtudományi Egyetem rektora, valamint a Vízépítési és Vízgazdálkodási tanszék akadémikus professzora is egyben.

Felidézte, hogy a balatoni projekt hosszú távú finanszírozásának reményében készítettek egy ígéretes, újszerű eredményeket hozó előtanulmányt is a párszáz millió forintra taksált kutatási programhoz, ajánlva benne a hidrometeorológiai, áramlástani, üledékvándorlási, mederváltozási, vízminőségi és ökológiai folyamatok komplex vizsgálatát a tó vízszintjének széles tartományára, beleértve a klímaváltozás hatásának becslését is. Az elsődleges cél egy kiegyensúlyozottan jó ökológiai állapotot biztosító új vízszint-szabályozási rend  tudományos megalapozására volt.

Az interdiszciplináris kutatócsoport meg is alakult, de végül a sorozatos ígéretek ellenére a kutatási program nem jutott forráshoz, pedig a klímaváltozás hatásai és az elmúlt nyarak szélsőségei miatt egyre égetőbb szükség lenne rá – mondta a rektor. Hozzátette: „Talán a mostani algainvázió kellő figyelmeztetés lesz a döntéshozók felé, hogy nem halogatható tovább a Balaton nagy múltú kutatásának az eddigieknél komplexebb, átfogó megújítása.”

 

Nagy-Britanniában is algásodnak a tavak

A napi.hu híradása szerint hasonló jelenségekről számolt be a BBC is Nagy-Britanniában: Edinburgh, Southampton és Lincolnshire tavaiban is megjelent az alga, de ott a cianobaktérium a domináns összetevő. Ez a mérgező alga kiütést, hányást és hasmenést okozhat, ami kisállatokra nagyobb veszélyt jelenthet. Akkor alakul ki ilyen jelenség, ha a víz hőmérséklete huzamos ideig melegebb a megszokottnál – az írás szerint. A napi.hu a Guardian-ra hivatkozva arról is beszámol, hogy Laurence Carvalho, a brit ökológiai és hidrológiai központjának professzora szerint erős bizonyíték van arra, hogy az éghajlatváltozás szélesebben körben elterjedt és sokkal intenzívebb algásodást eredményez az egész világon. Szakértők attól tartanak, hogy a felmelegedéssel a helyzet tovább romlik – olvasható a cikkben.