Elkerülhetetlen egy integráció a dél-balatoni borvidéken Kaposvár polgármestere szerint (mti.hu)

Az agrárexport dinamizálása nemzeti érdek – jelentette ki az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Kaposváron. Bencsik Dávid az agrárexport fejlesztését támogató országjárás Somogy megyei állomásán tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy növelni kell a magyar agrár- és élelmiszeripar kivitelét, javítani a külpiaci esélyeit, ehhez a hagyományos, valamint az új piacokra egyaránt szükség van.


“Nem nyersanyagexportőrök szeretnénk lenni, hanem éppen ellenkezőleg: technológiát, feldolgozott termékeket szeretnénk eljuttatni a távoli országokba” – fogalmazott.
A helyettes államtitkár “kényelmes, de életveszélyes” állapotnak nevezte, hogy Magyarország 2020-ban az agrárexportja 82,5 százalékát európai uniós országokkal bonyolította. Úgy vélte, “ki kell lépni a régi keretekből, paradigmaváltásra van szükség” az egyoldalúság, a kiszolgáltatottság megszüntetése érdekében.

A 82,5 százalékos nyugati túlsúlyról kelet és dél felé kell nyitnunk – közölte. Hozzátette, 400 év után úgy tűnik, újra a kelet válik a világgazdaság történelmi centrumává.
Bencsik Dávid szavai szerint eljött az ideje a magyar multiknak is, azzal a különbséggel, hogy “keleti és déli partnereinkre nem egy centrum-periféria modell szerint tekintünk”, – ahogy a rendszerváltozás után ránk tekintettek a nyugati multinacionális vállaltok – hanem mi a kölcsönös előnyre, a közös sikerre és felemelkedésre építünk.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: az agrárexport lehetőségeiből Magyarország egyetlen régiója sem maradhat ki, sikeres exportfejlesztés ugyanakkor nem létezhet párbeszéd, a szereplők “exportképessé tétele” nélkül.

Ahhoz, hogy a keleti és déli piacon megnyíljanak az ajtók, versenyképes kínálatra, kiváló szakemberekre, szakértőkre, fejlett technológiai tudásra és bátorságra is szükség van – tette hozzá.

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere arról beszélt, hogy a város a Dél-Dunántúl élelmiszeriparának és agrárgazdaságának központja, e szerepét a jövőben erősíteni kívánja. Az élelmiszergazdaság a somogyi megyeszékhely egyik kitörési pontja, az élelmiszerelőállításnak nagy múltja van a városban, a cél az, hogy az agrárfelsőoktatással megerősítve Kaposvár a lehető legtöbb hasznot hozza nemcsak a Dél-Dunántúlnak, hanem az országnak is – jegyezte meg.

A településvezető Kaposvár és az ország legjelentősebb élelmiszeripari vállalkozásai között a húsiparban érdekelt Kometát, a tejiparban tevékenykedő Fino-Food-ot és az ország egyetlen cukorgyárát működtető Magyar Cukor Zrt.-t említette. Szita Károly szükségesnek nevezte a konzervipar újraindítását a régióban, és úgy vélte, dél-balatoni borvidéken elkerülhetetlen egy integráció, amely hatékonyabbá teszi a borászok tevékenységét.

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora azt hangsúlyozta, hogy a világ országainak csak kevesebb mint 10 százaléka képes arra, hogy ne csak a saját polgárait lássa el élelmiszerrel, élelmiszeralapanyaggal, hanem még exportáljon is. “Magyarország ezen országok közé tartozik és ez óriási érték élelmiszer- és nemzetbiztonsági szempontból is” – közölte. Rámutatott: ennek alapja az oktatás, a kutatás és az innováció, ez tette szükségessé Magyarországon az egységes agrártudományi, felsőoktatási erőcentrum, a MATE létrejöttét.

“Magyarországon az kell legyen a cél, hogy egyetlen szem búza, egyetlen szem kukorica se hagyja el az országot feldolgozatlanul, az lenne a jó, ha vágóállatot sem kellene exportálni, hanem a feldolgozóipar jó minőségű élelmiszereket állítana elő belőlük a hazai és az exportpiacoknak” – mondta, és jelezte, hogy az agrárfelsőoktatást, képzést ennek a feladatnak rendelik alá.

Gyuricza Csaba szólt arról is, hogy példátlanul nagy, 4300 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar vidék fejlesztésére a következő hét évben, a pénz 80 százalékát a kormány biztosítja. “Ez egy olyan lehetőség, amivel fel tudjuk húzni a vidéket arra az életminőségre, színvonalra, ami korábban soha nem volt” – hangoztatta. Úgy vélte: “minden rajtunk múlik”, mert a feltételek adottak, a forrást kell jól felhasználni.