Elárulta a beruházó, mi kerülhet a letarolt badacsonyörsi kemping helyére (24.hu)

A badacsonyörsi kemping azzal került be a hírekbe novemberben, hogy letarolták rajta szinte az összes fát, valamint feltöltötték a területét. A befektető a 24.hu-nak azt mondta: korhadt gyökerű nyárfákat termeltek ki, nem volt tarvágás, ráadásul a nádashoz egy ujjal sem nyúlnának. A helyieket pedig azzal nyugtatják, hogy kapni fognak egy 3000 négyzetméteres strandot. Mindenesetre az önkormányzat rábólintott a településrendezési szerződésre, de az első kapavágásra még két évig várni kell. A területre egy négycsillagos szállodát, apartmanszállásokat és egy kempinget terveznek – írja a 24.hu.

 

November 23-án volt egy feszült hangvételű badacsonyörsi lakossági gyűlésl: a közigazgatásilag Badacsonytomajhoz tartozó városrész lakói és nyaralótulajdonosai egy emberként háborodtak fel azon, hogy miért vágta ki a volt kemping területének tulajdonosa az összes fát, miért töltötte fel a területet, mit tervez oda építeni, mi lesz az évtizedek óta ott működő strandjukkal. Akkor Hartai Béla volt alpolgármester, jelenleg önkormányzati képviselő próbált válaszolni a kérdésekre, felemás sikerrel, hiszen állítása szerint ő is krónikus információhiányban szenvedett.

A 24.hu azóta megkereste a beruházót is, adjon választ a kulcskérdésekre. Először azt tudakolták meg a tulajdonost képviselő B-Fund Ingatlan és Befektetési Alapkezelő Zrt.-től, hogy mit terveznek a területre. Válaszukban először is vázolták a terület státuszát: az ingatlanegyüttes besorolása az irányadó szabályzás szerint úgynevezett „kemping terület”, ennek értelmében „az övezetbe kulturális, sport, szállásférőhely és szórakoztatási, valamint oktatási, illetve egészségügyi intézmények épületei és építményei helyezhetők el”. Hozzátették, a besorolás módosítására sem mód, sem szándék nincs, ők turisztikai beruházásban gondolkodnak. A fejlesztés annyira kezdeti szakaszban van, hogy még sem műszaki, sem látványtervek nem készültek.

Annyit azért elárultak, hogy a területre terveznek egy négycsillagos szállodát, apartmanszállásokat és egy kempinget.

A Balaton-törvény határozza meg, mit és mennyit építhetnek az adott területre, aminek csak maximum 15 százaléka építhető be. Az épületek eloszlásáról, méreteiről, magasságáról, emeleteinek számáról és egyéb paramétereikről még korai lenne a B-Fund szerint bármit mondani, még nem értek el a tervezési szakaszba, de figyelembe kell venniük ennek során az említett jogszabályt.

December 3-án és 7-én is tartott egy-egy rendkívüli ülést a badacsonytomaji képviselő-testület, amiknek a fő témája a beruházóval kötendő településrendezési szerződés (trsz.) volt. Ezt néhány módosítással megszavazta a testület. A 3-ai ülésen még hiányolt beépítési tervet is megkapta az önkormányzat, és az is kiderült, hogy átlagosan 6 méteres építménymagassággal számolna a beruházó. Az „átlagosan” azért kulcsszó, mert a területen elhelyezett építmények magasságainak átlaga lenne így a 6 méter. Magyarán: több lapos épülettel ellensúlyozhatnának egy sokkal magasabb épületet (akár a fent említett szállodát). A trsz. szerint egyébként 12 méteres lehet majd a legnagyobb homlokzatmagasság, 15 százalék pedig a beépítettség maximális aránya.

Kereskedelmi célú szállásférőhelyet, vendéglátó-épületet és testedzést szolgáló építményt is elhelyezhet majd a beruházó. Az önkormányzat vállalta, hogy kezdeményezi a településkép-védelmi rendelet és az arculati kézikönyv módosítását is, hogy ez a terület kikerüljön a településképileg meghatározó területek köréből.

Pikantéria az ügyben, hogy 2015-ben változtatta az önkormányzat a kemping területét „különleges terület – kempingek” besorolásúvá, ami miatt csökkent az engedélyezhető beépíthetőség és az építménymagasság is. Emiatt a mostani tulajdonos cégek kártérítésért a Veszprém Megyei Kormányhivatalhoz fordultak korábban. De hogy látszódjon, elásnák a csatabárdot, az önkormányzattal közösen december 3-án az eljárás szüneteltetését kérték – legalábbis a birtokunkba került trsz.-tervezet szerint. Ennek mellékletében a telepítési tanulmánytervek is szerepelnek, az alábbi, lapozható galériában megnézheti, milyen ötletek alapján tervezik beépíteni a területet:

 
Kinn van a vízből a strand ügye?

A badacsonyörsiek legnagyobb aggodalma az általuk állítólag 1902 óta használt szabadstrand sorsa volt. Ezzel kapcsolatban a beruházó azt közölte, amióta a terület az ő tulajdonukban van, itt nem létezett szabadstrand, a korábbi időszakról pedig „felelőtlenség lenne a részünkről nyilatkozni vagy állást foglalni”. A válaszukban így fogalmaznak:

Tény ugyanakkor, hogy ezt a partszakaszt, amelyet a fürdőzők és strandolók az elmúlt években használnak, kizárólag magánterületen keresztül tudják megközelíteni, a rekreációs tevékenységüket pedig – mint a napozás, pihenés és vízparti sportok – az egykori kemping területén végzik, amely státuszában nem változott: magántulajdon.

Vége a nyárnak, de nem a tölgynek

A fakivágásokról is kérdezte a 24.hu a B-Fundot. Elmondásuk szerint, mivel a terület nem állt különleges védelem alatt, engedély sem kellett a magánterületen történő fakivágásokhoz. „Mindemellett a kivágott fák alacsony értékű, az ötvenes években tömegével Magyarországon is telepített, gyorsan növő és ezáltal törékeny szerkezetű nyárfák voltak” – tették hozzá. A cég szerint a Balaton magasabbra emelt szabályozási vízszintje miatt a talajvíz is feljebb jött, a fák gyökere korhadni kezdett, több fa ki is fordult a földből. Szerintük már másfél éve megállapították, hogy ezeket ki kell vágni.

Ami érdekes, hogy azt állítják, „nem történt tömeges fakivágás” – ehhez képest a fényképeken egy totálisan letarolt terület látható.

A terület feltöltésére nem kellett engedélyt kérniük, az egyméteres magasságig anélkül is feltölthető. Mivel a terület megsüllyedt, és a Balaton magas vízszintje is erodáló hatással volt rá, „inkább visszatöltésről, kiegyenlítésről vagy feltöltésről beszélhetünk”. Hozzátették, a szakhatósági ellenőrzés során mindent rendben találtak. A beruházó szerint akadt olyan helybeli, aki több teherautó földet hozott nekik a feltöltéshez. Fontosnak tartották kiemelni, hogy nem terveznek nádvágást, a nádas kivágására utaló lépést vagy kezdeményezést nem tettek.

Honnan a pénz?

A B-Fund szerint nincs tájékoztatási kötelezettségük, de az önkormányzattal és a Badacsonyörsi Érdekvédelmi Egyesülettel is folyamatosan kapcsolatban vannak. Hozzátették, „az együttműködésünk kiegyensúlyozott és kooperatív, a helyiek vízpartra jutásának lehetőségét például egy, a helyi civil szervezettel kötött kétoldalú megállapodásunk biztosítja jelenleg”.

(Fotó:Farkas Norbert / 24.HU)

Végül a hírportál megkérdezte, a súlyos jelzáloggal terhelt ingatlanegyüttes fejlesztésére a tulajdonos honnan tud forrást előteremteni. Erre azt a választ kapta, hogy ők egy „ingatlan-beruházásokkal foglalkozó alapkezelő társaság”, valamint csak a tervezés után tudják megmondani a költségigényt. „Egy ingatlanalap nagyon sokféle módon juthat forráshoz, de ennek nyilvánvaló feltétele, hogy rendelkezzen jogilag és üzleti szempontból is rendezett, értelmezhető, ezáltal finanszíroztatható projektekkel” – fogalmaztak. A kivitelezési munkálatok leghamarabb 2023 tavaszán indulhatnak meg a 6,5 hektáros területen.

Hartai: Így kezdődtek a tárgyalások

Hartai Béla alpolgármester a 24.hu-nak elmondta, az önkormányzatnak elővásárlási joga volt korábban a területre (ezt a trsz. szerint törölnék), azonban nem a terület cserélt gazdát, hanem az azt tulajdonló céget adták-vették. Ő úgy tudja, 2020 márciusában kezdődtek a tárgyalások a befektetővel, később alpolgármesterként Hartai volt a téma felelőse. Állítja, a Badacsonyörsi Érdekvédelmi Egyesület is jelen lehetett a tárgyalásokon, amíg ő vezette azokat. Azonban jó ideje már csak a beruházót képviselő Hülvely István, illetve Krisztin N. László polgármester vagy csak jogászok egyeztetnek.

Hartai vallja, a dühös lakosok miatt (akik szerinte a 71-es főutat is készek voltak lezárni tiltakozásképp) már rég lakossági fórumot kellett volna összehívni az ügyben, de ez nem történt meg. Ő amúgy az első koncepcióterv bemutatásáig változtatási tilalmat rendelt volna el a területre. Az egyeztetésekről korábban a polgármestert is megkérdezte a hírportál. A válasz nem tartalmazott friss információkat, „mert a beruházás előkészítő szakaszban van”, de felhívták a figyelmet arra, hogy kemping besorolású a terület, ami erősen korlátozza, mi építhető oda.

Ki a befektető?

A több ingatlanból álló együttes (címe: Füredi út 65.) legnagyobb szelete, a 2157/3. helyrajzi számú, 32 ezer négyzetmétert meghaladó méretű telek 1993 és 2007 között a Balatontouristé volt, több tulajdoni változás után került a Badacsony Park Ingatlanforgalmazó Kft.-hez és a Villa Park Badacsony Ingatlanfejlesztő és Turisztikai Kft.-hez. A 2157/4.-től 2157/9.-ig terjedő hrsz.-ú ingatlanokra 280 és 120 millió forintos jelzálogok vannak 2020. február 7. óta bejegyezve, a Takarékbank ezek kedvezményezettje. Több ingatlan természetvédelmi területen fekszik.

Mindkét tulajdonos céget 2007 augusztusában jegyezték be az Opten céginformációs rendszere szerint. A Badacsony Park Kft. és a Villa Park Badacsony Kft. székhelye is az újbudai Ménesi út 22.-ben található. A Badacsony Park Kft.-nek két fióktelepe is van Badacsonytomajban, a kemping területén. Ügyvezetője 2020 márciusa óta Pótz-Nagy Ágoston, fő tulajdonosa (50 százalék feletti szavazati joggal) a B-Well Ingatlanfejlesztési Részalap, másik a B-Well Ingatlanhasznosítási Részalap 2020 februárja óta. A Villa Park ellen 2014 és 2017 között végelszámolás zajlott, és e cégnek is van egy fióktelepe a kemping területén. Ügyvezetője szintén Pótz-Nagy, és úgyszintén a két részalap a tulajdonosa.

Mindkét tulajdonos részalap szintén a Ménesi út 22.-be van bejegyezve, de a cégforma jellegéből adódóan nem publikus, kik állnak mögöttük. Az alapok a B–Fund Ingatlan és Befektetési Alapkezelő Zrt. ernyője alá tartoznak (a lap kérdéseire is ők válaszoltak), a B-Fund pedig az Open Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. 100 százalékos tulajdonában áll. Ennek fő részvényese a svájci Zug kantonban lévő Unterägeribe bejegyzett Perspector AG, a svájci céginfók szerint Balogh László áll e mögött mint képviselő. A B-Fund igazgatóságának elnöke az a Hülvely István, aki előtte 23 éven át vezette a Hunguest Hotels szállodaláncot (ami jelenleg Mészáros Lőrinc érdekeltsége), valamint ő képviseli a tulajdonosokat a badacsonytomaji önkormányzattal folyó egyeztetéseken.

Eljárás indult a nádas miatt

Megkeresték a fakivágásokkal kapcsolatban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságot is, ahonnan a következő választ kapta a 24.hu: „Badacsonyörs egykori kempingjét érintően megállapítható, hogy a fakivágással érintett terület nem védett természeti terület és nem része a Natura 2000 hálózatnak. A feltöltés kis mértékben érinti a területet délről határoló, nádas minősítéssel rendelkező nádast, ezért a kemping tulajdonosa ellen a természetvédelmi hatóság illetékességi és hatáskörében eljárást kezdeményezett. A kivizsgálási eljárásban Igazgatóságunk a hatósági megkeresés alapján a hatóságnak meg fogja tenni nyilatkozatát. Mivel mindkét esetben folyamatban lévő ügyről van szó, bővebb felvilágosítást az érintett hatóság tud nyújtani.”