Egyházi kincseket láthattak a hívek Hévízen (zaol.hu)

Évszázados egyházi relikviákból és dokumentumokból nyílt kiállítás a Szentlélek-plébánián az országos Ars Sacra Fesztiválhoz kapcsolódva. A legrégebbi irat az 1700-as évek elejéről való.

A plébánián nyílt kiállításon látható például barokk misekehely, az 1800-as évekből származó, latin nyelvű misekönyv és számos féltve őrzött kegytárgy a környező plébániák gyűjteményéből.

Az a célunk, hogy megismertessük az egyház kincseit, hagyományait és a jelen művészeti értékű remekeit a hívekkel. A kiállítás tárgyain keresztül pedig azt is igyekszünk elmondani, hogy mi mit jelent a liturgiában, illetve mikor használjuk.

– fogalmazott a zaol.hu-nak Kiss László esperes-­plébános.

A hajdani és a mai miseruhák között felállítottak egy régi rítusú oltárt, amely a II. vatikáni zsinatig, 1965-ig érvényben lévő háttal misézést szolgálta. Látható rajta a kánontábla, a misekönyv, a kehely kehelytakaróval, mellette pedig a régebbi, hegedű alakú miseruha, amit legtöbbször apácák készítettek – mondta Kiss László.

A plébániai tárlaton számos évszázados dokumentumot is bemutattak, köztük az 1800-as évekből való vistatio canonicát, vagyis egyházlátogatási jegyzőkönyvet, amely számot ad az egyházközség vagyonáról, iskolájáról, munkatársairól. Emellett helyet kapott az 1818-as rezi plébániai lélekösszeírás, amely a népszámlálás hajdani megfelelője.

A kiállítás legrégebbi egyházi iratai anyakönyvek voltak: a látogatók megnézhették az 1726-os rezi és az 1761-es karmacsi feljegyzéseket. Az esperes-plébános egy 1967-ből származó, a rendőrségnek címzett körmenet-bejelentő lapocskát is megmutatott az érdeklődőknek, hozzátéve: a kommunista időkben az a plébános, aki ezt elmulasztotta, retorzióra, büntetésre számíthatott.