Az államnak és az önkormányzatoknak dönteniük kell, hogy élő egységként kezelik a tavat, vagy pusztán az üzleti érdekeket nézik – mondja Weiperth András, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa, az F6 Fenntarthatóságért Egyesület szakértője a 24.hu-nak. A cikkben egyebek mellett szó esik arról, milyen hatással van a rohamosan növekvő vitorláskikötők száma a természetre, illetve arról, hogy mit tehetünk a Balaton védelméért.
Ott volt tavaly ősszel azon a közmeghallgatáson, ahol sokan tiltakoztak a siófok-szabadifürdői Aranypart szabadstrandon tervezett magánjachtkikötő ellen. Miért szólalt fel akkor? Mi ezzel a gond?
A beruházással valószínűleg egy illegális területfoglalás valósulna meg, mert többméteres parti sávot kellene kisajátítania az Álmai nyaralója apartmanok tulajdonosának, a Divinus Befektetési Alapkezelő Zrt.-nek ahhoz, hogy minden az elképzelései szerint valósuljon meg. Amennyiben az engedélyeket megkapják, akkor később várható, hogy a hajók és az infrastruktúra védelme érdekében lezárják a területet, és úgy kezelik, mintha a sajátjuk lenne.
Minden kikötő rossz, amit a Balatonnál építenek?
A Balatont úgy kell elképzelni, mintha négy különböző tó lenne, négy medencéből áll: a siófoki, a szemesi, a szigligeti és a keszthelyi. Sok tekintetben a négy medence különböző víztestként értelmezhető, külön vízfizikával és -kémiával, esetenként külön növény- és állatvilággal. A keszthelyi medencébe például a Zala mellett számos jelentős vízhozamú befolyó folyamatosan szállítja a hordalékot, ezért még szélcsendes időben is sokszor csak fél méter mélyre lehet lelátni, míg mondjuk a siófoki medencében másfél-két méter a leláthatóság tartós szélcsendes időben.
Ez mit jelent a kikötők szempontjából? Hova lehet építeni és hova nem?
A döntéshozóknak, beruházóknak meg kell érteniük, hogy nagyon más a karakterisztikája az északi és a déli partnak. Ki merem jelenti, hogy a déli parton mára nem lehet jelentős környezeti és természeti értékvesztés nélkül nagy merülésű vitorlásoknak, esetenként akár sok száz férőhelyes kikötőket építeni.
Ezt a balatonfenyvesi móló esete is igazolja, ahol nem várt feliszapolódás történt a mólók megépítése miatt, valamint a kikötő belső, mély vize számos inváziós halfaj dominálta víztér lett, ahonnan a nyár végén és ősszel nagy mennyiségben úszik ki például a fiatal törpeharcsa a környező élőhelyekre.
A Divinius azzal védekezik, hogy már évtizedekkel ezelőtt kijelölték, hol lehet a Balatonon kikötőt építeni. De azokat a terveket el kell felejteni, a tó azóta megváltozott. Teljesen másképp kell hozzáállni, a tó szinte teljesen körbeépült. A parti zónában a szigligeti és a keszthelyi medence jelentős nádasai mellett mára csak kis foltokban maradtak meg olyan komplex élőhelyek, amelyeket a lakosságnak, az önkormányzatoknak és az állami szervezeteknek közösen kell megóvniuk és megőrizniük. De nemcsak természetvédelmi vonatkozásai miatt támogathatatlan a Divinus ötlete, hanem egyszerűen azért, mert szabadstrandból vesznek el területet. Az északi part egyes részeire még lehet kikötőt építeni, de ezek szintén konfliktusokat okoznának majd a lakosság és a beruházó felek között.
Van is rá terv, a révfülöpi önkormányzat 162 férőhelyes vitorláskikötőt szeretne. Ahogyan a polgármestertől nemrég megtudtuk, jelenleg a környezetvédelmi hatásvizsgálat zajlik, a másodfokú hatóság döntésére várnak.
A hatástanulmány alapdokumentációjának elkészítésében személyesen is részt vettem. A leendő kikötő területén van egy kis nádfolt, ami jelentős természetvédelmi értékkel bír. Az érdekessége a területnek, hogy az egyik oldalát egy park szegélyezi, közvetlenül mellette pedig egy most is üzemelő kis kapacitású kikötő található, ahol csak néhány vitorlás parkol. A kettő között fekszik a már említett nádas, zsombékos, amelyben a térségre nézve egészen ritka növény- és állatfajok fordulnak elő. Emellett itt telelnek a kockássiklók, a vízisiklók, de több mocsári teknős egyedet is találtunk ebben a kis foltban, ami elképesztő ritkaság annak ismeretében, hogy körbe szinte csak kiépített partszakasz határolja. A hatástanulmányban ezt a részt úgy jelöltük ki, hogy sem a kivitelezési munkák során, majd a kikötő megépítése után sem lehet a területen olyan beavatkozást végezni, amelyek veszélyeztetnék a természetvédelmi értékek megőrzését.
Révfülöp polgármesterét, Kondor Gézát is megkérdezte a 24.hu a kikötőről. Válaszát a cikk folytatásában lehet elolvasni, itt.