Egy elfeledett gyógyintézet története Balatonalmádiban (likebalaton.hu)

 
A XIX. században az egyik legnépszerűbb, természetes gyógymódokat egyesítő módszer az ún. Kneipp kúra volt. A gyógymód Sebastian Kneipp (1821-1897) német papról kapta a nevét, aki a gyógyítás alapjaként a víz jótékony hatását nevezte meg, valamint a betegségek megelőzésére helyezte a hangsúlyt. Hamarosan Magyarországon is megalakult az Országos Kneipp Egyesület, amely a Balaton mellett hozott létre egy intézetet – írja a likebalaton.hu.

Sebastian Kneipp felhívta a figyelmet az egészséges életmód, a megfelelő vérkeringés fenntartására, amelynek biztosítását a nap-, lég- és vízkúrák alkalmazásában látta, de előszeretettel használta a gyógynövénykúrákat is.

Hamarosan Magyarországon is megalakult az Országos Kneipp Egyesület, amely a Balaton mellett, Almádiban hívott életre egy sajátos intézetet, 1899-ben. Az országos sajtóban 1904-ben már így hirdették az intézményt:

Almádi az egyetlen fürdőhely Magyarországon, hol a természetes gyógymódokat alkalmazzák. Idegbetegek, csúzbajosok, gyöngetüdejű, vagy gégebajosak, vérszegény nők és gyermekek itt feltétlen gyógyulást találnak. Van 102 kabinos nagy balatoni fürdőház, ugyanott férfi- s női napfürdő, két nagy, légsátortelep 25 nagy légsátorépülettél, a Remete-völgyben férfi- és női légfürdője. Massage, gyógytorna, villámfürdők. A vízparton a Worishofeninél nagyobb Kneipp-csarnok, födött sétánnyal, füves chausékkal. Lahman- s Kneipp-rendszerű étkezés...”

Az intézet igen szervezett módon és valóban a kneipp-i elvek mentén működött.

A látogatókat ún. légsátrakban szállásolták el, az almádi Öreghegy oldalában. Ezeknek a kis faházikóknak délkelet felé néző falát légráccsal látták el, ezzel biztosítva a szabad légmozgást. Az 1909-ben kiadott útikönyv így összegzett a légsátrakról:

„Erre a célra elmésen megépített, úgynevezett légsátrak szolgálnak, kukorica góréra emlékeztető deszkaépületek, melyek délkelet felé néző oldalát szilárd fal helyett szellős lécrács rekeszti el. A rácsra belülről szúnyogháló, kívülről vászonfüggöny illeszthető, úgy hogy a levegő éjjel is szabadon hatolhat be a szobába. Az épületekben ugyanis egy vagy több egyszerűen, de kényelmesen berendezett szobában tartózkodnak azok, akik ezt az edző kúrát használják. Almádi hőmérséklete júliusban és augusztusban enyhe, állandó; éjjel olyan, mint nappal, úgy, hogy, megfelelő fokozatos edzés után a légsátorban lakó nincs kitéve a meghűlés veszedelmének. Ellenkezőleg, aki ezt megszokta, annyira megedződik, hogy később mindennemű lég- és hőmérsékleti változás iránt közömbössé lesz.”

A légfürdőt egészítette ki a napkúra és a rendszeres torna. A napkúra alapja a meztelen napozás volt, 10.00 és 14.00 óra között, majd ezt követően a test pokrócba tekerése következett. Az erőteljes izzasztás után hidegvizes lepedővel történt meg a test ledörzsölése, majd jött a balatoni úszás.

Az intézet részét képezte az a fedett Kneipp-csarnok is, ahol ún, Kneipp-féle öntéseket adtak, valamint gőz- és kádfürdőket alkalmaztak, de igénybe vehettek a vendégek iszapfürdőt is.

A légsátrakon és légfürdőhelyeken kívül szép parkokat és sétányokat létesítettek, valamint az étkezésre is külön gondot fordítottak. A vendégeknek az ún. „Lahmann rendszerű természetes gyógyétlapot” javasolták, amelyet Heinrich Lahmann (1860-1905) orvos diétás tanácsai alapján állítottak össze. Az étlap változatos és vitamindús volt, szerepelt rajta: spenót, tükörtojás, tökfőzelék, friss gyümölcs, aludttej, túró, húsféleségek, de édességek (pl. rétes, puding) egyaránt.

A kezelések komplexitását támasztja alá az is, hogy az említett gyógymódok mellett egy nagy füves rétet is kialakítottak, melyet locsolással egész nap frissen tartottak, hogy a vendégek ezen sétálhassanak mezítláb reggelente. A légfürdő részét képezte az az erőkifejtés is, amikor a vendégek felfutottak az erdős hegyre, majd annak tetején tornáztak, fát vágtak, testüket így is izzasztották. További érdekességnek számított a Balaton fölé emelt nyitott épületek, amelyekben zavartalanul napozhattak.


Almádi az országos hírű gyógymódok alkalmazása és a nagy vendéglétszám hatására hamarosan elnyerte a gyógyfürdői rangot. Az intézet 1924-ig működött, sajnos ekkor elbontották és helyére épült a Pannónia étterem és szálloda, amely 1963-ig működött.

A Kneipp módszer napjainkban is tovább él a különböző wellness-kúrákban, és valóban jó hatással van az emberi szervezetre. Az almádi Kneipp Intézetet bemutató írásunk zárásaként álljon itt az egykori házirend, érdekes történeti forrás, betekintést enged a közel 100 esztendővel ezelőtti balatoni gyógyüdültetés mindennapjaiba.

 

A vendégek házirendje az Almádi Kneipp Intézetben:
Kiadásra került a gyógyvendégek házirendje, ami elég szigorú szabályokat tartalmazott, érdemes áttekinteni.
1.§. Azok a gyógyvendégek, kik a Lahmann-féle étrendet választják, közösen étkeznek a Hattyú vendéglőben. Az étkezés ideje: reggeli 6-10 óráig, ebéd 12 1/2 órakor, vacsora 6 és 7 óra között. (Ha valamelyik gyógyvendég vacsora helyett tejet kívánna inni és azt az ebédnél bejelenti, akkor részére a tej kívánságához képest korábban is kiszolgáltatható).

2.§. Kivételesen orvosi rendeletre megengedhető, hogy egyes vendég, kinek állapota ezt orvosilag szükségessé teszi, lakására vitethesse az ételt.

3.§. A gyógykezelés sorrendje ideje és helye a következő:
a) mezítlábjárás a fedett sétányon a Kneippcsarnokban és az előtte elterülő réten, reggel az öntések után és vacsora után;
b) borogatások, fürdők, gőzök, öntések, mosások és pólyázások a Kneippcsarnokban adatnak de., ha napfürdők nem vehetők 9–12 óráig, ha szép napos időjárás van 9–10 óráig és délután 4–6 óráig;
c) napfürdők a balatoni fürdőházban épült napfürdő helyiségben de. 10–12 óráig;
d) gyógyítótornázás részben a légfürdők alatt, részben a Kneippcsarnokban levő tornaszereken a délutáni öntések előtt és után.
e) masszálás ideje és helye: lásd b) pont
f) a légfürdők a remetevölgyi légparkban reggel 5 és 8 óra között vétetnek.

4.§. A Balatonban fürdeni gyógyvendégnek csak orvosi engedély mellett szabad, kellő orvosi rendszabályok betartása mellett.

5.§. Az orvosi rendelés hétköznapon de. 9–10 óráig, du. 3–4 óráig tartatik a Kneipp-csarnokban. A betegek kéretnek panaszaikkal a rendelési idő alatt az orvoshoz fordulni; nem pedig séta közben, amikor azokat érdemileg tárgyalni úgysem lehet. Szükség esetén vasárnapokon délelőtt is tartatik rendelés.

6.§. A gyógyvendégek kéretnek a vasárnap délután rendezett kirándulásokon részt venni.

7.§. A gyógyvendégek kéretnek az étkezés ideje alatt betegségek- és azok gyógyításának tárgyalásától lehetőleg tartózkodni.

8.§. A gyógyvendégek kéretnek, hogy panaszaikkal az igazgatósághoz forduljanak, gyógykezelést illető panaszaikat pedig a fürdőorvossal tudassák.

9.§. Szeszes italok élvezete csak orvosi tanács alapján van megengedve és pedig igen mérsékelten.”

(Forrás: Edvi Illés Sándor:Almádi természetes balatonfürdő és Kneipp-Rikli gyógyintézet. Veszprém, 1900.)