Egy csendes fürdőváros bűnös titkai 3. rész – Lövöldözés a keszthelyi utcán (likebalaton.hu)

Merénylet a keszthelyi főszolgabíró ellen. Iski Szilvia, a Helikon Kastély történész-muzeológusa korabeli bűnügyi tudósítások segítségével vezet át bennünket a fürdőváros sötét oldalára.

 

Egy csendes, nyugodt fürdővárosban járunk 1899. szeptember 23-án, az akkori Árok utca és a Kerítés utca sarkán. Gyönyörű napsütéses reggel van, amikor Takács Imre főszolgabíró elindul otthonából a belvárosi munkahelyére.

Orv támadás a főszolgabíró ellen!

– Mi történt?
– A főszolgabíró a szokásos reggeli útvonalán szembetalálkozik Schönfeld György jogász végzettségű, elzüllött csavargóval, aki közvetlen közelről rá lő. A merénylő a csőre töltött fegyverből háromszor lő a főszolgabíróra, majd a pisztolyt maga ellen fordítja, és újra lead három lövést. Ha a krimik szabályait szigorúan nézzük, akkor ebben az esetben két halottal kellene számolni, de csodával határos módon mindketten túlélik az incidenst.

– Elkapják a tettest?
– A hat lövés hangjára az utcában csődület támad, az emberek látják a vérbe borult főszolgabírót feltápászkodni. Takács Imre, bár a mellkasán éri a golyó, fel tud kelni, sőt, folytatni akarja útját a hivatal felé. Az elkövető sem sérült meg súlyosan, ő menekülni kezd a lakók elől, a Balaton-parton tudják csak elkapni.

A keszthelyi part 1895-1899 környékén
– Miért támadt rá az elkövető a főszolgabíróra fényes nappal?
– Schönfeld jól ismerte áldozatát, hiszen korábban maga is a jogi pályán dolgozott, de csavargóvá vált. A történet 1889-ig vezethető vissza, amikor Kiskeszthelyen jegyző választás volt. Mészáros Sándor, Paller Károly és Schönfeld György indult a jegyzői posztért. A szavazást egyöntetűen Mészáros Sándor nyerte. Schönfeld ellen, aki ebben az időszakban írnok volt a jegyzőségen, okirat-hamisítás miatt folyt egy nyomozás. Valószínű, hogy emiatt nem kerülhetett magasabb pozícióba.
A jegyzői kinevezést Takács Imre főszolgabíró írta alá, akinek a választáshoz hivatalból semmi köze nem volt, ő mint a törvényesség egyik embere, aláírásával ellenjegyezte a döntést. Schönfeldet az okirat-hamisítás miatt elbocsájtották állásából, és a jegyzői pozíciót sem kapta meg, az lett a rögeszméje, hogy ez Takács Imre miatt történt így. Tíz évig készül a merényletre, miközben csavargóként élte az életét. Fegyvert szerzett, megfigyelte, merre jár Takács Imre, hol tudja őt a legkönnyebben elkapni. Szerencsére nem volt jó lövő, mert a híradások szerint a merénylet idején egymással szemben álltak, mégsem történt tragédia.

– Milyen büntetésre számíthatott Schönfeld ?
– A korabeli büntetőtörvénykönyv nagyon szigorúan vette a merényleteket, akár halálbüntetéssel is sújthatta az elkövetőt és a társtetteseket. Ezt a büntetést leginkább király elleni merénylet elkövetésekor alkalmazták, vagy az előre megfontolt, szándékos emberölések esetében. A keszthelyi merénylő 1900. márciusában tettéért 5 év börtönbüntetést kap, jó magaviseletért 3 év után elengedhették, de a későbbiekben nem találkoztam a nevével sem fogolytörzskönyvben, sem bűnügyi krónikában, nem tudjuk, mi lett vele.

A történet folytatása itt található.