Ég veled balatoni jég! (likebalaton.hu)

Nem korcsolyáztunk az idei télen a Balaton jegén, pedig két évvel ezelőtt hatalmas élmény volt az egybefüggő páncél a tavon. Ahhoz, hogy sima és kellően vastag legyen a felület, sok mindennek klappolnia kell. De vajon számíthatunk-e minden évben arra, hogy jég legyen a tavon? Úgy tűnik a globális felmelegedéssel elszállt ez a remény, pedig az 1930-as évek elején még előfordult az is, hogy 110 napon át lehetett korcsolyázni.

2019 januárjában vékony, nem egybefüggő jégréteg alakult ki a magyar tengeren, melynek felszíne töredezett volt, és bár a hónap végére egyre nagyobb felületen jelent meg a jégborítás a partok mentén, a repedezett, feltorlódott jégre nem volt érdemes rámenni.

Pedig a tavon való korcsolyázás népszerűségét 2017. január 28-án mérhettük le igazából, amikor Fonyód és Badacsony között meghirdetett Balaton-átcsúszásnak mintegy 6-8 ezren vágtak neki. Hihetetlen volt látni, hogy emberek tömegei korcsolyával vagy bakancsban, szánkóval, családostul, kutyával, hátizsákkal felszerelkezve, vagy egy-két színes lufival a kézben szelik a jeget keresztben a magyar tengeren.

Itt egy videó róla:

– A jég legnagyobb vastagsága 32 cm-es volt 2017 januárjában, ami egy extrém hideg időszaknak volt köszönhető, és végre összefüggő vastag jég alakult ki – mondta Horváth Ákos, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának vezetője.

Mint megtudtuk, 1985 óta nem volt olyan hideg a január országos átlagban, mint akkor. De nem ez volt az elmúlt 30 év jégvastagsági rekordja, ugyanis 1987-ben 45 centimétert mértek, és 30 centi körüli értékek voltak 1997-ben és 2005-ben is.

– A két évvel ezelőtti jégre az is jellemző volt, hogy nem hullott rá számottevő hó. Tiszta, azaz nem hóval borított jég volt. Ugyanis, ha hó esik a jégre, akkor annak vastagsága már nem egyértelmű, mert a hó hamar odacementálódik – magyarázta Horváth Ákos.

Kétféleképpen fagyhat be a Balaton: simán, szélcsendes helyzetben, vagy ha sokáig fúj a szél, és hideg van, akkor macskakőszerű kockák alakulnak ki, és ezek összefagyásából jön létre a páncél. Idén ez volt a jellemző, nem is tudtunk korcsolyázni, viszont így is csodálatos jégképződményekről számolhattunk be. A Balaton a hidegebb évszakban is gyönyörű látvány, ezt tapasztalhatták a téli vitorlástúra résztvevői is, főként, amikor a jachtokkal vágták a kikötő vékony jegét, hogy kijussanak a már hullámzó vízre.

Téli vitorlástúra (Fotó: facebook/ BL YachtClub & Apartments)

Ha hihetünk a korebeli beszámolóknak, akkor az 1900-as évek elején olyan telek voltak, hogy csuda! A feljegyezések arról tanúskodnak, hogy 1928-1929 telén a Balatont 72 cm vastagságú jégpáncél borította. (Persze kérdés, hogy milyen módon mérték meg ezt a 72 centimétert). Az 1930-as évek elején pedig előfordult az is, hogy 110 napon át lehetett korcsolyázni.

1982-ben olyan kemény tél volt, hogy Fonyódon jégkarnevált rendeztek, ahol az autósok is benevezhettek a Balaton jegén megtartott ügyességi versenyre. A három-négyezer ember előtt lezajlott eseményen 48 kocsi próbálhatta ki a bójákkal kijelölt pályát, és Fonyódra utazott két menő jégkorong-csapat, a Fradi és a KSI, hogy rendhagyó hokimeccset játsszanak a Balaton jegén, olvasható a Somogyi Hírlap beszámolójában.

Ugyanakkor ne feledkezzünk meg a két Hummer terepjáró esetéről sem. Az autókkal a két söfőr és az öt utas 2012 februárjában szakadt be Balatonakarattya partjaitól mintegy harminc méterre az egy méteres vízbe. Azóta is egy ország emlegeti a történetet.

Ma már sajnos nem jön menetrendszerűen a befagyás, nem lehet hónapokig korcsolyázni, fakutyázni, jégvitorlázni a fagyott vizen, ami valószínűleg a klímaváltozásnak köszönhető. Egy friss kutatás szerint a klímaváltozás hatására eltűnhet a téli jégtakaró a Föld északi féltekéjén fekvő több ezer tó felszínéről.

A befagyott Balaton látványa a magasból

A tanulmány készítői szerint nem egy hosszú távú előrejelzésről van szó, a felmelegedés hatásait már most érezni: az észak-amerikai Felső-tó például már nem fagy be minden télen, a Nagy-tavakat is elérte a változás.

– Ha nem lenne klímaváltozás, akkor többször is befagyhatna a Balaton – mondta prof. G.-Tóth László a siófoki könyvtárban kedden megtartott „Zöld környezet – Kék Balaton” elnevezésű környezetvédelmi szakmai napon. Az MTA doktora, a tihanyi Limnológiai Intézet igazgatója szerint ha nincs jég, azt a tó élővilága is megérzi.

– A Balaton élővilága eleve úgy alakult ki, hogy az elmúlt 10-15 ezer évben azt a ritmust szokta meg, amit az évszakok nyújtanak. Ennek valahol szerves része, hogy egy-két hónapra be kéne fagynia a Balatonnak, nyugodtabb körülményeket biztosítva például a halaknak a telelésre. Ha télen nem fagy be a tó, az északnyugati viharok például felkorbácsolhatják a vizet. Ez megzavarhatja a halakat, amelyek lent vannak összeverődve a mélyebb területeken – mondta a LikeBalatonnak a professzor, aki hozzátette, hogy a jégről végezhető nádaratás sem valósulhat meg azokon a balatoni területeken, ahol az ökológiailag indokolt -írja a likebalaton.hu.