Disznók a kertben (magyarmezogazdasag.hu)

Aktuális probléma a vaddisznó belterületi megjelenése, különösen a Balaton térségében. Egyre sűrűbb az erdőgazdaságok és vadásztársaságok megkeresése a lakosok részéről, a probléma elhárítása viszont közel sem egyszerű. A belterületi vad jelenlétével kapcsolatban a lakosság folyamatos tájékoztatását a lehetséges védekezésről a helyi önkormányzatokon keresztül végzi a Bakonyerdő Zrt, az érintett fővadászaik pedig akár a helyszínen tudnak gyakorlati tanácsot adni a belterületen megjelenő vad elleni védekezés lehetőségeiről.

A vaddisznó állomány változó intenzitással, kisebb nagyobb megszakításokkal, de növekedett az elmúlt évtizedekben a bakonyi régióban, ahogy országosan is. Ennek a folyamatnak csak a betegségek törték meg a lendületét, a növekvő erdősítések, a szántóföldi birtokviszonyok átrendeződése, a vetésszerkezet változása a mezőgazdaságban, az termésátlagok növekedése és az időjárás kedvező hatásai azonban ezeket a negatív hatásokat jól kompenzálták, és hamar a betegség előtti létszám, vagy azt meghaladó populáció volt jelen a vadászterületeken. A sikeresen felnevelt éves szaporulat növekedése és a vaddisznó számára is kedvező enyhe telek a már nagyobb létszámú állományokat terjedésre késztette, új területeket hódítottak meg, ahol aztán a rájuk jellemző kiváló alkalmazkodó képességgel meg is telepedtek – osztja meg Pölöskei Balázs a Bakonyerdő Zrt. vadgazdálkodási osztályvezető véleményét a magyarmezogazdasag.hu.

Az itt született utódok aztán már nem kívántak visszatérni a számukra amúgy is ismeretlen zárt erdőtömbökbe és életük végéig az elhanyagolt szőlők, nádasok, gondozatlan ingatlanok határán, vagy kellő méret esetén már azokban élik életüket és nevelik fel saját utódaikat. A Bakonyerdő Zrt. is hasonló problémával küzd, így indokolt volt a soproni egyetemmel egy közös vizsgálat is, amelyben a belterületen vagy annak határán élő vaddisznók mozgását kívántuk nyomon követni – fogalmaz Pölöskei Balázs.  A befogott és GPS nyomkövető nyakörvvel ellátott vaddisznók igazolták a szakemberek által már régen hangoztatott megfigyeléseket, a fenti „betelepülési folyamatot”. Az évek óta folyó vizsgálat rámutatott arra, hogy a Balaton parti nádasokban, vagy belterületen élő vaddisznók ritka kivételtől eltekintve különálló populációt alkotnak, így az erdősült területen történő fokozott létszámapasztása a fajnak kevés befolyással van a belterületi állományokra.

Az általuk okozott problémát ezért a helyszínen kell kezelni, a területek későbbi újra feltöltődését pedig már lassítani lehet a vadászterületen tartott állományok kezelésével. Ne gondolja azonban senki, hogy egy varázsütésre meg lehet oldani ezt a problémát – hívja fel a figyelmet a szakember.  A vaddisznó kiváló szaglása, fejlett szociális életközössége, a kondák tanulási folyamatai kizárják azt, hogy a felszabaduló élőhelyekre új egyedek majd nem jelennek meg. A beépített területek terjeszkedése az erdei élőhelyek irányába folyamatos, így a vadon élő állatok megjelenése egyre intenzívebb lesz azok peremterületein, míg a véletlen kóborlás, vagy a kívánatos csemegék – mint a gyümölcsök – érése folyamatos és célirányos táplálkozási elmozdulást hoz nemcsak a vaddisznónál.Ez ellen a vadgazdálkodó vadászati eszközökkel nem tud tenni szinte semmit – a fenti vizsgálat ezt jól igazolta – hiszen az ő vadászati eszközeit csak és kizárólag a vadászterületen lehet használni.

Ezért fontos, hogy a vadászterületen olyan élőhelyet tudjon fenntartani a vadgazdálkodó – együttműködve a földtulajdonosokkal – ami nem készteti a vaddisznókat arra, hogy azt elhagyva új területeket keressenek fel. Ehhez biztosítani kell a táplálékot, ivóvizet, pihenő és szaporodó helyet és nyugalmat is. Amennyiben ezek közül valamelyik nem megfelelő mértékű az adott egyednek vagy egy kondának, akkor elhagyva természetes környezetét először kóborlás formájában keres újat, majd számára kedvező helyen le is telepszik, ahol már elkezdődik a fent vázolt folyamat, ami akaratlanul is a vad-ember konfliktusához vezet – olvasható a bejegyzésben. A teljes véleménycikk a magyarmezogazdasag.hu oldalon olvasható.