Dél-balatoni kistelepülések pénze ragadt az orosz bankban (ezkellmagazin.hu)

„Kaptunk 1,1 millió forint központi támogatást a bérekre, ezen kívül egy fillérünk sincsen, fizetési határidők közelegnek, de jelen pillanatban nem tudjuk, hogyan teszünk ezeknek eleget” – mondta az ezkellmagazin.hu-nak március 10-én Sebestyén Gyula, Bálványos polgármestere. A dél-balatoni kisközség is egyike azon tizennégy településnek, melyek pénze beragadt az orosz-ukrán háború nyomán csődbe ment orosz tulajdonú Sberbankban.

 

Az érintett önkormányzatok legnagyobbika Nagykanizsa, egyetlen város van még, Pilisvörösvár. A többi település falu, s a tizenkét faluból négy egymáshoz közeli észak-somogyi, azaz dél-balatoni: Bálványos, Szólád, Szántód és Kereki.

 

Remek nyitás, tragikus vég
Ez a négy község a balatonföldvári körjegyzőség részeként több mint egy évtizede vitte át pénzét a most csődbe ment bankba, amikor az még osztrák tulajdonú volt és Volksbanknak hívták. (A Volksbank osztrák anyavállalatát 2012-ben vásárolta meg a Sberbank Russia) Kiss Pál akkori címzetes balatonföldvári főjegyző a lap kérdésére elmondta: a Volksbank igen kedvező ajánlatokkal csábította az önkormányzatokat magához, a döntő érv pedig az volt, hogy Balatonföldváron is nyitott fiókot. (A kis falvakkal együtt egyébként Balatonföldvár városa is átvitte a pénzét a Volksbankba, ám a földváriak jó érzékkel néhány éve otthagyták a Sberbankot.)

Bálványos, Szólád, Kereki és Szántód azonban most fut a pénze után. A kormány rendkívüli segítségként a bérek kifizetéséhez szükséges összeget biztosítja az érintett önkormányzatoknak. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) tájékoztatása szerint a Sberbank lakossági- és önkormányzati ügyfelei legfeljebb 38 millió forint kártalanításban részesülhetnek. Bálványosnak egyrészt ennél jóval több pénz volt a számláján, másrészt eddig a bérekre szánt állami segítségen túl egyetlen fillért sem láttak, és csak remélik, hogy valamennyi pénzhez valóban hozzájutnak, hiszen határidős fizetni valóik lennének. Sebestyén Gyula polgármester elárulta: Witzmann Mihály kormánypárti országgyűlési képviselőtől is segítséget kértek.

Mind a négy érintett településen igyekeztek értesíteni a lakosságot, illetve partnereiket: a helyi adókat és az egyéb fizetendőket már ne a régi sberbankos számlára utalják, mert az már nem él.

 

Befagytak a megtakarítások is

Nagyrészt a pályázati pénzeiket tartották a számlán a bálványosiak és mivel több beruházás is fut, ez az összeg jóval több, mint az a 38 millió, amit talán egyszer majd viszontláthatnak… Még a bankcsőd előtti utolsó napokban is utalt támogatást az állam a Sberbanknál vezetett számlára. Az önkormányzat megtakarítása 3 millió forint volt a „beragadt” súlyos tízmilliókból.

A község megtakarított pénzét féltik a szántódiak és a szóládiak is, utóbbi településnek is több volt a Sberbankos számláján, mint amennyinek a visszafizetésére ígéretet tett az Országos Betétbiztosítási Alap.

Kerekiben a lakosság java része már a bankcsőd előtt befizette a helyi adókat, ezen kívül természetesen a további beruházások önerejére összespórolt pénzük is azon a számlán volt, de szerencséjükre ők beleférnek az említett 38 millió forintos kifizetési összeghatárba.

Mind a négy településen elégedettek voltak eddig a Sberbank szolgáltatásaival, azért sem merült fel (orosz tulajdonos ide vagy oda) a bankváltás gondolata

 

Volt már ily csapás

Legutóbb 2015-ben, a Buda-Cash brókerbotrány miatt jutottak bajba hasonló módon önkormányzatok (Somogy megye középső és déli részén különösen sokan), akkor a DBR Bank húzta le a rolót, s kényszerült közbelépni a kormányzat ugyanúgy, mint most, hogy a településeken legalább bért tudjanak fizetni – írja az ezkellmagazin.hu.