Csopaki értéktár (veol.hu)

2012 tavaszán az Országgyűlés elfogadta a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényt, létrejött a Hungarikum Bizottság, megalakultak a helyi értéktárak. Tavaly Csopakon is megkezdte a munkáját a helyi értéktár bizottság Szabó János vezetésével, és elkezdték felkutatni, összegyűjteni a kincseiket.

 

– Legelőször a működési szabályzatot megalkottuk a képviselő-testülettel, amelyet elfogadtak, és utána kezdődhetett meg az érdemi munka. Öttagú a bizottság, rajtam kívül id. Tislér Géza, Chikánné Varga Anna, Tarnai Dezsőné és Károly Gabriella dolgoznak azon, hogy a település értékeit figyelemmel kísérjük, felvegyük, és a későbbiek során a megye felé is továbbítsuk – kezdi a beszélgetést Szabó János, a helyi értéktár bizottság elnöke.

A Hungarikum Bizottság javaslatot tett arra, hogy a helyi értékeket milyen témakörökbe vehetik fel. Így beszélhetünk agrár- és élelmiszergazdaságról, egészség és életmódról, épített környezetről, ipari és műszaki megoldásokról, kulturális örökségről, sportról, természeti környezetről, valamint turizmus és vendéglátásról. Tavaly novemberben egy nagyon illusztris kiadvány jelent meg, amelyben ismertetik az eddig fellelt értékeket. – Szerencsére már nagyon sokat felvettünk. Többek között a Csonkatornyot, a Plul-malmot, a csopaki olaszrizlinget, a Ranolder-kastélyt, az Angolkis-asszonyok nyaralóját, a Csopaki kódexet, a csopaki hegyközség jegyzőkönyveit 1754– 1880 között. Ugyancsak ide sorolandók Pécsvárady László versei a csodás Csopakról, Steinhausz György emlékműve, a Szent Miklós-templomrom, a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Állomás, valamint forrásaink, kútjaink és közkútjaink – sorolja Szabó János, mely értékekre lehetnek méltán büszkék a csopakiak.

Ugyanakkor a Plul-malom, a csopaki olaszrizling és a Csopaki Kódex már megyei értéktárral bír. Nem véletlenül, hiszen az 1860 körül épült malom a Nosztori-völgy 18–19. században működő vízimalmainak egyik legutolsó hírmondója. Az olaszrizling Csopakon frissen zöldesfehér majd később zöldessárga, gyönyörű fényű és diszkrét illatokkal rendelkező, harmonikus ízösszetételű, testes bor. Illatában, zamatában a keserű mandulára emlékeztető jelleg a meghatározó. Magyarországon 1975-ben járt újságírókból álló delegáció adta az ötletet, hogy nyugat-európai mintára jöjjenek létre borrendek. 1984-ben harmadikként az országban, több mint harminc szőlőtermelővel, bort kedvelővel és kereskedővel létrejött a Balatonvin-Csopak Borbaráti Kör. Végül, de nem utolsósorban mindenképpen említést kell tennünk a Csopaki Kódexről, amelyet szintén felvettek a megyei értéktárba. 2012-ben, a csopaki bortermelők közössége azzal a céllal hozta létre a Csopaki Kódexet, hogy a csopaki szőlő- és borkultúrát, valamint a Csopaki mint hagyományos borfajta jó hírét és kiváló minőségét védje. A kódex a csopaki bor készítésének alapelveit és minőségi kritériumait tartalmazza. A szabályozás a kistérség borászati, szőlészeti hagyomá-nyainak ápolását, a térség értékeinek megőrzését és fenntartását szolgálja.

A bizottság háromhavonta ül össze, szeretnék a helyi civil szervezetek, egyházak, intézmények véleményét is kikérni, hogy mely értékeket vegyék fel a helyi értéktárba, melyet pedig a megyeibe. Szabó János elmondta, sok elképzelésük, értékük van, amelyeket meg kell őrizni, becsülni, és az utókor számára átadni, fenntartani.

Szendi Péter cikke itt olvasható.