Csökkenhet a szállodások áfája (magyaridok.hu)

Megtorpanhat a turizmus dinamikus fejlődése, ha tovább súlyosbodik a munkaerőhiány, ezért a piaci szereplőknek béreket kell emelniük. A szállásszolgáltatás áfájának 18-ról 5 százalékra csökkentése megtérülne a költségvetésnek, miután a cégek a fizetések fejlesztésére és elmaradt beruházásaik pótlására fordítanák a többletet – mondta a Magyar Időknek a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének már­cius végén újonnan megválasztott elnöke, aki szerint a döntéshozók nyitottak a lépésre.

 

Könnyid László úgy látja, ideje a közös gondolkodáson alapuló megújulásnak az ágazatban, amelyhez a kormány irányából is partnerség társul.

Hiába növekszik folyamatosan a vendégéjszakák száma, bővül a belföldi turizmus és egyre több külföldi utazó kíváncsi hazánkra, nem tudunk tovább szárnyalni, ha nem foglalkozunk komolyabban az immár égetővé vált szakemberhiány kérdésével – jelentette ki a szövetség elnöke.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) nemrégiben megválasztott új elnöke szerint a piac mára felismerte, hogy bérfejlesztés nélkül nem lesz fenntartható az eddigi haladás. Mint mondta, az európai viszonylatban is szerény, átlagos magyar szobaárakból nehéz magasabb fizetéseket adni, ezért új erőforrásokra van szükség. Ehhez a hazai szobakapacitás hatvan százalékát lefedő szövetség szerint a szállásszolgáltatást terhelő 18 százalékos áfa 5 százalékra csökkentése teremthet alapot.

– Elsődleges feladatunk meggyőzni a kormányt arról, hogy miként a vendéglátásban már elfogadták a kedvezményes adókulcsot, úgy a szállodai szektor számára is ez lenne a jó csapásirány az elkövetkező évtől. Zajlik a szakmai munka, reményeink szerint a szállodaszövetség által javasolt áfacsökkentés és annak mértéke akár már a 2018-as költségvetés része lehet – mondta Könnyid László, megjegyezve, tapasztalnak nyitottságot ennek kapcsán, de döntés még nincs.

Az elnök jelezte, a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel közösen 2014-ben e témában készült tanulmányuk leporolása után a napokban újabb modellszámításokkal állnak elő. Ezek között az is szerepel, miszerint ha csupán 3-4-5 évre rögzítenék a kedvezményes áfát, a szállodaipar versenyképessége akkor is ugrásszerű fejlődést érhetne el, amelyet már rövidtávon igazolnának a piaci folyamatok.

 

A MEGTAKARÍTOTT PÉNZBŐL BÉRT EMELNÉNEK

– Évek múlva meg lehet vizsgálni a csökkentés hatását, és várhatóan ugyanaz történne, mint a többi EU-tagállamban, ahol ideiglenes céllal vezették be az intézkedést: azóta is folyamatosan hosszabbítják annak hatályát, látva a kedvező folyamatokat és a költségvetésre gyakorolt hatást. Ezzel együtt fontos, hogy az üzemeltetők az adócsökkentés révén nem a nyereséget akarják növelni. A többlet nagy része ágazati szinten a bérek emelésére menne, emellett megfelelő alapot adna a fejlesztésekhez. Rengeteg beruházás elmaradt a válság éveiben, amit még most is nyögünk. Ezeket pótolni, folytatni kell, mert a minőségi szolgáltatásokon alapuló versenyképességet szolgálják – fogalmazott Könnyid Lászó. Szavai szerint arra, hogy a munkáltatók nem nyelnék le az áfacsökkentés után a zsebükben maradó összegeket, az a garancia, hogy felismerték: a turizmus markáns erősödése eleve feljebb húzza a fizetéseket, így aki nem száll be a versenybe, az lemarad.

– A szakmunkás-bérminimum emelése jó lépés volt, de az igazán meghatározó az áfacsökkentés lenne, mert a piac hajlandó mellé tenni a magáét. Látszólag ugyan áldozatot igényelne a költségvetéstől, azonban több európai ország példája már mutatja, hogy utóbb hatékonynak bizonyulhat. Új munkahelyeket is teremtene, mindez végső soron nagyobb adóbevételeket eredményez az államkasszának – jegyezte meg az elnök. Mint mondta, a versenyképességet javító intézkedés amiatt is hasznos lenne, mivel a turizmus olyan nemzetgazdasági terület, amely nem úgy működik, mint sok más iparág, ahol a piaci szereplők bármikor, egy döntéssel kivonulhatnak az országból. A turizmusba fektetett minden állami pénz ezen a területen valóban helyben marad.

A tisztújításon átesett prominens szervezet nemrég az állami feladatokat ellátó Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) közösen a stratégiai együtt gondolkodás irányába lépett az előremutató reformok jegyében.

– Négyszáz szállodát, harminc éttermet és száz társult tagot jegyzünk, ez önmagában meghatározó – mondta.

 

MEGÚJUL A FÉL ÉVSZÁZADOS SZERVEZET

Az elnökváltás lehetőséget adott arra, hogy egy újabb generáció csatlakozzon az MSZÉSZ munkájához. A jövőre ötvenéves szervezet felfrissül, és az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a vállalkozókkal közösen, alulról szerveződve alakítsa stratégiá­ját – mondta az új vezető. ­Hozzátette, tagjaik többsége vidéken működik, akiket szeretnének helyben aktivizálni, hogy valóban az egyes régiókban jellemző problémákra sikerüljön közös megoldásokat találni, és a kormánnyal összhangba kerülő fejlesztési szándékok is hatékonyan megvalósuljanak.

– Felismerte a kabinet, hogy ezen a területen van potenciál, érdemes támogatni. Míg korábban csak üzemeltettük a turizmust, most elindult egy stratégiai gondolkodás, aminek az az alapja, hogy ide még kell invesztálás – jelezte Könnyid László. A szövetség ezért aktívan részt vesz a közös gondolkodáson alapuló tervezésben, az eddig a kormány által kiemelt turisztikai desztinációkban, a Balatonnál és a Sopron-Fertőd térségben például már megkezdődött a párbeszéd: jelenleg felmérik a fejlesztési igényeket. Jelezte azt is, várhatóan szakmai támogató szerepet vállalnak a májusban érkező, kiemelt turisztikai desztinációkban megvalósuló, kis- és közepes vállalkozóknak (kkv-knak) szánt szálláshelyfejlesztési pályázatok lebonyolításában is.

Az elnök ennek kapcsán kiemelte: éppen a kisebb, ötven szoba körüli, jellemzően családi vállalkozásban működtetett szállodák, pan­ziók számára biztosítana nagy lehetőséget a körvonalazódó pályázati lehetőség az elmaradt beruházások pótlására.

 

SZEXIVÉ CSOMAGOLNI AZ ORSZÁGOT

Könnyid László kitért arra is, hogy továbbra is szépen alakulnak a beutazó turizmus számai: hazánk, mint biztonságos úti cél, előkelő helyet vívott ki magának tavaly a nemzetközi utazási palettán, számos küldő országból nőtt az érkező turisták száma. Hiányosságnak tartja ugyanakkor, ami a forgalmi adatokon is meglátszik, hogy az évek során elhanyagoltuk például a közeli és még mindig az egyik legjelentősebb küldő országként számon tartott német piacot, jó ideje nem költöttünk ott komolyabb reklámra.

– A német utazóközönségben generációváltás történt, megváltoztak a szokásaik. Ma egy ötvenéves német turista hamarabb elmegy Mallorcára vagy Ibizára nyaralni, mint a Balatonhoz, ezt tudomásul kell venni. Éppen ezért be kell tudjuk újra csomagolni Magyarországot, mert most nem vonzó a mai német turistáknak az, ami a szüleik számára még annak számított: mondhatni, nem elég szexi – hívta fel a figyelmet.

Vázolta azt is, a belföldi szállodák vendégeinek háromnegyedét évek óta a magyarok adják, ebben a Szép-kártyának az idén is óriási szerepe van. Azonban szükséges lesz a hullámzó forgalmat eredményező szezonalitást enyhíteni az egész évben vonzó, komplex, termékalapú fejlesztésekkel.

– A turisztikai ügynökségnek nagy szerepe van abban, hogy attraktívvá tegye az egyes desztinációkat, akár nemzetközi hírű beruházások támogatásával, amelyek itthonról, de a távolabbi országokból is vonzzák a turistákat.

Hogy az idén elindult a tervezés, a konkrét folyamat, az már örvendetes – jelentette ki a szállodaszövetség első embere.