Csökken, és átlagon felül idősödik a Balaton-régió lakossága

“Nem igazán kedvező a demográfiai helyzet a Balaton-régióban, jelentős a népességcsökkenés, és az országos átlagnál nagyobb mértékben idősödik a lakosság” – számolt be Obádovics Csilla, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az üdülőövezetben végzett népesség-előrejelzési kutatása eredményeiről egy keszthelyi szakmai konferencián.

A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) munkaszervezetének megbízásából végzett friss kutatásból kiderül, hogy az üdülőövezet lakónépessége 2001-ben 267907 fő volt, ami 15 év alatt 258883-ra csökkent. A nemzetközi migráció nélküli becslések alapján 2031-ig a régió népességének 0,8 százalékos növekedésére, majd az azt következő tíz évben ennél nagyobb ütemű, 2 százalékos csökkenésére lehet számítani. Ezt a bevándorló hazai népesség korszerkezete és ezáltal a népesség elöregedése okozza.

 

60 százalék törpefalu

A Balaton-régió településszerkezetét jól mutatja, hogy a 180 településének 10 százaléka város, és közel 60 százaléka törpefalu, vagyis 500 fő alatti lélekszámú. Ami az üdülőövezet 18 városát illeti, az elmúlt másfél évtizedben csökkent az összlakosság-szám, de van hét város, ahol nőtt: Zalakarosé 34,6, Siófoké 8,8, Zamárdié 7,6, Hévízé, 6,1, Balatonlelléé 5,1, Balatonföldváré 2,9 és Balatonalmádié 1,7 százalékkal, ami a pozitív vándorlási egyenlegnek köszönhető. A nem partközeli városok belföldi migrációs egyenlege negatív volt. Ugyanez a tendencia igaz a községekre is; a part-menti településekre pozitív, míg a háttértelepülésekre negatív migrációs egyenleg jellemző. A nemzetközi migrációval nem számoló prognózis szerint 2041-ig a balatoni városok összlakossága tovább csökken, ugyanakkor a partközeli községek összességében a népesség enyhe növekedésére lehet számítani.

 

Nemzetközi migráció van, de nem jelentős

Ami a nemzetközi migrációt illeti, a legtöbb településen nem volt számottevő az elmúlt 5 évben. A három Balaton körüli megyében (Somogy, Veszprém, Zala) hivatalosan regisztrált nemzetközi bevándorlók száma 2012-ben összesen 1543 fő, 2016-ban 1989 fő volt. Miközben a Balaton-régióba költöző külföldi állampolgárok átlagéletkora 42 év, vannak települések, amelyeket nagyobb számban választanak a fiatal bevándorlók. Balatonszárszón és Tapolcán 30, Siófokon 35 év az átlagéletkoruk.

A három érintett megyében a nemzetközi elvándorlók száma évente 1100 körül alakul, enyhén emelkedik, átlagéletkoruk 54 év. Egy részüket azok a külföldi állampolgárságúak adják, akik korábban a nyugdíjas éveikre a Balaton körüli megyékbe költöztek, majd előrehaladott életkoruk, illetve egészségi állapotuk romlása miatt visszatértek családjaikhoz, vagy a korábbi otthonuk ellátó rendszeréhez.

 

Már most nagyon fogy a lakosság több településen

“Már most jelentős a népességcsökkenés több Balaton térségi településen” – mondta Obádovics Csilla. A települések 33 százalékát 2001 óta negatív népmozgalmi folyamatok jellemzik. Mindössze öt olyan község akad, ahol a születések száma meghaladja az elhalálozásokét. Ezek: Felsőörs, Litér, Tótvázsony, Cserszegtomaj és Kisberény. Az említett településeken kívül Somogysámson és Szentantalfa szaporodási egyenlege is pozitív volt, de az elvándorlás miatt a népességük csökkenő. Néhány településen csak a nemzetközi migráció miatt nem fogy a népességszám. Hévízen mind a természetes szaporodás, mind pedig a belföldi migráció negatív előjelű, ennek ellenére nőtt a népesség száma a nemzetközi migráció hatására.

 

Fel kell rá készülni: átlag felett öregszik a régió népessége

A kutatások szerint a népességcsökkenésnél is nagyobb problémát jelent az üdülőrégió lakosságának elöregedése. Tavaly Magyarországon átlagosan 18,3 százalék volt a 65 év feletti népesség aránya, ez a balatoni városokban 20-28 százalék között mozgott.

Ami a 80 év felettieket illeti, az országos érték ma 4 százalék. A kiemelt üdülőkörzet városaiban jelenleg 4-8 százalék között mozog az arányuk, ami a prognózis szerint 2021-2031 között 7-10 százalékra, 2031-2041 között 11-15 százalékra emelkedik. 2041-re már lehet olyan háttértelepülés az üdülőrégióban, ahol a 80 évesek aránya meghaladhatja a 30 százalékot.

 

A füredi járásban élnek a legtovább a balatoni emberek

A kutatásból az is kiderült, hogy járásonként akár 4-5 évvel is eltér a várható élettartam, ami a tabi és marcali járásban a legalacsonyabb (férfiaknál 70, nőknél 77 év), a balatonfüredi járásban a legmagasabb (férfiaknál 75, nőknél 81 év). A becslések szerint 2041-re a férfiak élettartama hét, a nőké öt évvel fog növekedni, közelítve egymáshoz, de a területi különbségek megmaradnak a Balaton-régióban.

A kiemelt üdülőkörzet népesség-előrejelzéséről szóló kutatás eredményeiről Obádovics Csilla a napokban számolt be a régió szereplőinek egy a BFT által rendezett keszthelyi szakmai konferencián. A szakmai anyag hamarosan elérhető lesz a szervezet honlapján (www.balatonregion.hu) – a rendezvényen elhangzottak szerint.