Bor, mámor, szerelem a tihanyi nyárestéken (Tihanyi Visszhang)

A tihanyi Belső-tó partján álló szabadtéri színpad évről-évre sok ezer nézőnek nyújt emlékezetes élményt, kikapcsolódást. Az idén már tizenöt éve annak, hogy Bujtor István színigazgató színre állította itt az első előadást és már annak is kilenc éve, hogy felesége, viszi tovább a színpadot. Bujtor Judit a Tihanyi Visszhangban Koncz Máriának mesélt az előttünk álló színházi évadról.

– A Szabadtéri Színházak alapvetően azzal a céllal jöttek létre, hogy a nyári színházi uborkaszezon alatt is legyen lehetősége a színházkedvelőknek kedvenc időtöltésüknek hódolni. Júliusban és augusztusban a kőszínházak hagyományosan zárva tartanak, így a nyaralók ki voltak rekesztve a kulturált szórakozás ezen módjából. Másrészt a színészeknek sem jött jól a kéthónapos pauza, mert – leszámítva azoknak az egyre szűkölő körét, akik valamely színháznál státuszban maradhattak, és a nyári hónapokra is kaptak legalább egy minimális alapfizetést –, a többség, a szabadúszók, ez alatt egy fillért sem kerestek. Így tehát nemcsak a nézőknek, hanem a nekik játszóknak is elemi érdeke volt a szabadtéri színházak létrejötte. Ez értelemszerűen a nyaralók által kedvelt helyeken valósult meg: Gyula, Esztergom, Szentendre, Szeged, Kőszeg, Siófok, Keszthely, Budapesten a Margitsziget és a Városmajor – és még folytathatnám a sort. Ezek a színházak a mai napig működnek, igen magas színvonalon. – Mi a helyzet a Balaton körül? Milyen választékot nyújtanak a sok százezer nyaralónak a szabadtéri színházak? – A turisták által látogatott, legnépszerűbb helyek közül is kiemelkedik nyáron a Balaton. A siófoki színpad korábban elsősorban könnyű zenei koncertek helyszínéül szolgált, míg a keszthelyi nyári játékok csak 2000-ben indult útjára. A tihanyi szabadtéri színpad 2003- ban nyílt meg a közönség előtt, bár tény, hogy a Kossuth utcában már korábban is rendeztek programokat, de ahhoz le kellett zárni az átmenő forgalmat. Ezért nagyon aktuális volt a Belső-tó mellé építeni az állandó helyszínt. Azóta sorra nyílnak a szabadtéri színházak Füreden, Földváron, Bogláron és Fenyvesen, de mobilszínpadot egy- egy könnyűzenei koncertre már jóformán a Balaton összes településén felállítanak.

– A színház anyagi feltételeinek, működésének biztosítása mellet az Ön gondja a program összeállítása is. A műsor összeállításában mi a legnehezebb?

– Mivel lényegében mindenhol budapesti vagy vidéki színházak már bemutatott előadásait vásárolják meg a szabadtéri színházak üzemeltetői, így a programok összeállításánál a legnagyobb problémát a színészek egyeztetése jelenti. Ma már szinte átfordult a rendszer, és a rengeteg kínálati lehetőség miatt a színészek végigdolgozzák a nyarat, sokan filmet is forgatnak, így egy sokszereplős darab esetén igen nehéz olyan napot találni, amely mindegyiküknek egyszerre megfelel. Különösen nehéz a helyzet, amikor már egy híján minden napra megvan a program, és már csak arra az egyetlen dátumra, konkrét napra kell összehozni egy előadást. Főleg úgy, hogy tartjuk magunkat az alapkoncepciónkhoz, miszerint csak kőszínházi, színvonalas előadást szerződtetünk, nagy ívben elkerülve a hakni darabokat. – Örömmel hallom, hogy a tihanyi program jelentős része összeállt. Megszoktuk, hogy minden évben vár ránk valami kis meglepetés, újdonság, formabontás, új műfaj. Most mivel lepnek meg minket? – Tihanyban, ahogy minden évben, idén is valami újdonsággal akarunk szolgálni. Ezúttal a 15 éves jubileum tiszteletére július 6-án egy igazi gálaműsort tervezünk, amelyben – reményeink szerint – fellép többek között Tompos Kátya, Balázs Fecó, Takács Nikolasz, Szolnoki Péter és Zséda is. További kuriózum, hogy augusztus 17–19-én a Veszprémi Petőfi Színházzal együttműködve egy három napos operett-fesztivált tartunk, amelyen bemutatjuk a Bor, mámor, szerelem és a Bob herceg című előadást, valamint egy operett gálát is. Ezen kívül délutánonként a Mádl Ferenc téren többek között bábszínház, operett-karaoke, cigányzene, pódium kabaré és tánctanítás szerepel a műsoron. Egy ilyen program összehozása nem csekély erő- feszítést igényel, de bízom benne, hogy nemcsak mi, a szervezők, hanem nézőink is szeretni fogják.