Bóka István: “erős és koordináló Balatoni Fejlesztési Tanácsra van szükség” (Comitatus)

Az elmúlt időszakban a balatoni kormányhatározatoknak köszönhetően jelentős mértékben nőttek az uniós és hazai források a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben. Nemcsak abszolút mértékben nőttek a régiós fejlesztési források, de amire a rendszerváltás óta nem volt példa, egy főre vetítve is meghaladta a balatoni források mértéke az országos átlagot – fogalmazott a Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke a Comitatus Önkormányzati Szemle különszámában. Bóka István kitért a fiatalok itt tartásának fontosságára, valamint a balatoni táj megőrzésének kérdésére is. 

.

Mind a 2015-ös visszavont, mind a 2016-os kormányhatározat két fő forráscsoportot tartalmazott, egy uniós és egy hazai fejlesztési blokkot. A második kormányhatározat alapvetően az első kormányhatározatra épült azzal, hogy a 2016-os kormányhatározatban az erős felelős szereplő a Magyar Turisztikai Ügynökség lett, amely érvényesítette a turizmus stratégiai ágazati szerepét a Balaton Programmal kapcsolatban. Az első kormányhatározat 2015-ben került kiadásra, tehát már az uniós ciklus derekán, ezért nem volt lehetőség klasszikus Balaton Programot alkotni – fogalmazott Bóka István. A Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke, Balatonfüred polgármestere kifejtette:  lényegében az operatív programok forráskerete került megosztásra a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet számára.

Akkor is és most is nagyon fontosnak érzem, hogy mind a két programban szerepelt egy 42 milliárd forintos keret, amely a Balatont, mint ökológiai egységet tekintve tartalmazott fejlesztési forrásokat. Sajnos ezen forrás tekintetében kötelezettségvállalás még nem történt, de nagyon bízok abban, hogy ez realizálódni fog, mert erre nagy szükség van

– mondta. Bóka István beszélt arról is: az infrastruktúrát tovább kell fejleszteni és az elhasználódott részeit sürgősen meg kell újítani, a közlekedési rendszereket tovább kell fejleszteni, különösen az északi part tekintetében. Gondolok itt a közúti- és kötött pályás közlekedésre – tette hozzá.

.

Az ivóvízhálózat és közúthálózat sürgős felújításra szorul

A belterületi ivóvízhálózat és közúthálózat felújítása nem tűr halasztást, ezek rendkívül rossz állapotban vannak, az állami tulajdonban lévő ivóvízhálózat állapota szinte már minden értelmezhető belterületi fejlesztés komoly akadálya. Elengedhetetlen a régióban a digitális infrastruktúra szolgáltatások fejlesztése – hangsúlyozta.

Nagyon fontosnak érzem egy jelentős nagyságú tőkealap létrehozatalát, amely a turizmus mellett a többi gazdasági láb megteremtéséhez és fejlesztéséhez teremthet segítséget. Minél több területen fel kell szabadítanunk, hacsak időszakosan is, a vízpartot, mert ez jelentősen javítaná az itt élők és idelátogatók komfortérzetét. 

– érvelt az elnök. Bóka István kitért arra is: a fiatalok helyben tartásához rendkívül fontos, hogy ösztönözni kell a több lábon álló gazdaság kialakítását, amely egész éves relatíve magas jövedelmet tud biztosítani a munkavállalóknak, emellett pedig megcélozva a két gyermekes családokat állami vagy önkormányzati bérlakás programot kellene elindítani. A fiatalok itt tartásához elengedhetetlen a tisztes munka és az elérhető lakhatási költség – mondta.

.

A balatoni táj megőrzése szempontjából van egy fontos feladat 

Bóka István kitért arra is, hogy mindenféleképpen meg kell akadályozni azt, hogy mezőgazdasági ingatlanok megszűnjenek, hiszen ezek, bennük a szőlőkkel, tájalkotó elemek. Maximálisan védeni kell az általános mezőgazdasági területeket és a korlátozott mezőgazdasági területeket egyaránt.

A balatoni táj megőrzése szempontjából ez a legfontosabb feladatunk. El kell dönteni, a volt zártkerti, a kertes-mezőgazdasági területnek nevezett mezőgazdasági ingatlanoknál azt, vajon jó gyakorlat-e az, hogy 3%-os beépítettséggel a szőlőművelés megtartása mellett gazdasági épületet lehet építeni, miközben mindenki tudja, hogy ezeken lakóingatlannak minősülő nyaralók jönnek létre. Ezek a 2-3000 m2 nagyságú ingatlanok nagyságuk alapján alkalmasak-e egyáltalán gazdaságos művelésre? 

Végül arról beszélt, hogy összhangba kell hozni a fejlesztéseket, amely fejlesztések egyidejűleg kell, hogy szolgálják a tó és térségének ökológiai érdekeit a turizmus és a gazdaság érdekeivel. Összhangba kell hozni a turizmusból élők szempontjait azon életvitelszerűen a Balatonnál lakó polgárok érdekeivel, akik sokszor csak a turizmus kellemetlen hatásait érzékelik. A balatoni fejlesztéspolitika alakítója a BFT lehetne, hiszen a tanács alkalmas arra, hogy munkájában találkozzanak az állami, a helyi fejlesztéspolitika szereplői, a gazdasági életet képviselő kamarák, és a helyi valós civil szervezetek. Erős és koordináló BFT-re van szükség, hogy a fenti célokat el tudjuk érni – fogalmazott.