Bóka: „Hiszek a Balaton-part felszabadításában” (nyitottbalaton.hu)

Bóka István huszonkét éve polgármester Balatonfüreden, ez elég hosszú idő ahhoz, hogy visszatekintsünk, megvalósultak-e korábban megfogalmazott célkitűzései, mit tesz nap, mint nap a településért és hogyan szeretné erősíteni Füred térségi szerepét a tekintetben, hogy a Balaton ne csak a nyári szezonban, de egész évben hívó szó legyen a turizmusban – írja a nyitottbalaton.hu, az észak-balatoni város polgármesterével készített interjú bevezetőjeként.

.

Balaton-felvidéki kötődése egyértelmű, sokáig Alsóörsön élt, 15 éve pedig Füreden lakik. Egy polgármester esetében fontos, hogy ne csak a kiemelt fejlesztésekre, beruházásokra figyeljen oda, de a szűkebb városi környezetre is. Azt hallottam, hogy ön rendszeresen járja a köztereket, utcákat és szól, ha valami nincs rendben…

Valóban fontosnak tartom a zöldterületek, a kereskedelmi egységek körüli területek rendben tartását. Szeretném a reklámoktól túlzsúfolt kirakatokat „kordában tartani”, és hogy az utcabútorok, árnyékolók se a reklámoktól legyenek „hangosak”. A szép városképhez az is hozzátartozik, hogy a napelemeket rendezetten rakják fel, virágokat, fákat ültessenek a kertekbe, parkokba, azokat rendszeresen ápolják, ne legyen szemét az utcán, tartsák rendben a parkolókat is. Rendezettnek, gondozottnak kell lenni, számomra ez az igényességről szól.

 

Milyen feladatokra fókuszál jelenleg?

A mostani időszak egyértelműen az újragondolásé. A két covidos év, a háború és a válság jelentősen megviselte a turisztikai vállalkozásokat. Balatonfüredre ráadásul a legtöbben, mint a térség turisztikai fellegvárára tekintenek, és csak ebből a szempontból közelítik meg. Persze a fő gazdasági ágazat a turizmus, de itt is emberek élnek, akiknek ez a lakóhelye, itt szeretnének boldogulni, a gyerekeik itt járnak óvodába, iskolába, számukra tehát nemcsak a turizmus számít, hanem hogy milyen módon tudnak megélni egész évben. A korábbi gazdasági programok tartalmazták is ezeket a törekvéseket: Füred térségi szerepe erős, hiszen a humánszolgáltatások terén kiváló egészségügyi és oktatási intézményekkel rendelkezünk, amelyek éves munkahelyeket biztosítanak a helyieknek. Az előbb említetteken túl Balatonfüreden tankerületi központ, bíróság, rendőrkapitányság működik. De Budapestről sokszor csak azt látják, hogy a Balatonnál és Balatonfüreden „kolbászból van a kerítés.” Ez egyértelműen nem igaz.

 

Füred valóban a Balaton egyik központja, zászlós hajója. Hogyan látja a város helyzetét a régióban? Mit gondol a négyévszakos Balaton ideájáról, és mi e tekintetben Füred erőssége?

Balatonfüred jelene egyrészt a város történelmében gyökerezik, ami predesztinál bennünket arra, hogy a Balaton meghatározó települése legyünk. A magyarországi reformkor és a város fejlődése összekapcsolódott, kicsit nagyképűen fogalmazva, volt időszak, amikor Füred szellemi értelemben az ország második fővárosa volt. A reformkor indulásakor született az Anna-bál, itt bocsátották vízre a Kisfaludy gőzöst, a helyi kőszínházaknak meghatározó szerepük volt a hazai színjátszásban. Sokat tartózkodott a városban Deák Ferenc, Jókai, Kisfaludy, Széchenyi, Kossuth, Wesselényi és ezt a sort még folytathatnám. A magyar szellemi progresszió olyan alakjai kötődtek a városhoz, akik meghatározták a szerepét, és erre ma is építhetünk. Nagyon fontos a kulturális alapú városfejlesztés, a Balatonfüred imázsához hozzájáruló befektetések, amelyek nem csak a nyári időszakhoz kötődnek. Az egyik ilyen az új jégpálya-rendszer, ami kiemelkedő szezont produkált télen. Egy-egy hétvégi napon annyian jöttek, mint a borhetekre, ami jelentős húzóerő a térségben. De a konferenciaturizmust erősítő új központ átadásától is sokat várok, ami szintén a tavaszt és az őszt erősítheti. Komoly reményeket fűzök ahhoz, hogy a sokféle kereskedelmi szálláshely mellett már van ötcsillagos szálláskapacitásunk.

A városhoz több mottót is kapcsolni lehet: Füred egyrészt a ’szívbetegek Mekkája’ – gondolok itt a magas színvonalon működő és jelentős foglalkoztatottságot biztosító szívkórházakra –, de a vitorlázás bölcsője és fellegvára is, csakúgy mint a szőlő és a bor nemzetközi városa.

 

Mit hozott önöknek a Veszprém-Balaton2023 projekt, azaz az Európa Kulturális Fővárosa év? És milyen a térségben a települések közötti együttműködés?

Nagyon fontos volt többek között abban a tekintetben, hogy működtek a szinergiák a régió települései közt. Erre az egyik, minket is érintő példa a Magyar Mozgókép Fesztivál, hiszen Veszprém, Füred és Almádi adta a helyszíneket. Több új, kortárs művészeteket bemutató kiállítóhely is megújult nálunk, de talán nem is az a leglényegesebb, hogy mi valósulhatott meg, hanem az, hogy mit lehet tovább működtetni, mennyire lesz fenntartható, ami létrejött.

 

Milyen változásokat lát az elmúlt két évtizedben, mióta ön a polgármester? És milyen tervei vannak a közeljövőt tekintve?

Jó lett volna fotókat készíteni a 22 évvel ezelőtti városról, akkor kézzel foghatóvá válna a változás. Azt remélem, elmondhatom, hogy hatékonyabb, jobban működő lett a város, egész éves működést kiszolgáló intézményeink lettek. Befejeződött az óváros rehabilitációja, a Helytörténeti Gyűjtemény hamarosan méltó körülmények közé kerül, a felújított Esterházy villa interaktív kiállítóhelye is újdonság, májusban várhatóan megnyílik majd a kórház mögött. Megvásárolt a város egy mintegy 8000 m2-es strandot, melyet egyelőre Aranyhíd strandnak nevezünk, amit nyárra felújítunk. Megújul a Közösségi Ház, ami sokféle közfunkciónak ad helyet. Bízunk a Kiserdei óvoda komplett felújításában, továbbá kaptunk támogatást a Kongresszusi Központot kiszolgáló ötven szobás szállodára is, és folyik az ötcsillagos Marriott Hotel építése. Fontosnak tartom, hogy a Balaton-part minél nagyobb részét megnyissuk az emberek előtt. Ez történt az összes strand esetében, és további terv, hogy a kikötőtől Csopak felé elindulva is végig lehessen sétálni a parton. Hiszek a Balaton-part felszabadításában és abban, hogy nem csökken a földterületek értéke, ha nyitottá teszik azokat az emberek előtt.

 

Huszonkét év alatt minden bizonnyal vezetőként is változott. Milyen készségekre, képességekre van ön szerint szüksége egy jó vezetőnek?

Fontos, hogy ne legyen megosztó, próbáljon integrálni és építsen egy jó csapatot. Húsz év sok bölcsességet, tapasztalatot ad, de fontos, hogy ne kezelje az ember rutinból az ügyeket, és mivel a konfrontációk száma sem elenyésző, legyen rugalmas és jó konfliktuskezelő – válaszolta Bóka István a nyitottbalaton.hu kérdésére.