Beruházás keretében fejlesztik a halak élőhelyeit Tihanyban (veol.hu)

Mintegy 492 milliós beruházással nagyszabású vízépítési munka zajlik a Tihanyi-félsziget nyugati partjainak előterében.

Célja új ívó-, és élőhelyek létrehozása – közölte honlapján a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. A cél az ívó-, és élőhely létesítés, amelyre már volt példa az elődök életében, amikor úgynevezett akadót építettek még az 1950-es években. A fejlesztés a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében, a Magyar Országos Horgász Szövetség és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. konzorciumában, valamint a Szent István Egyetem szakmai támogatása mellett zajlik. A munkálatok karácsony előtt kezdődtek el és az időjárástól függően várhatóan tavaszra fejeződnek be. A MAHOP a 491,5 millió forintos beruházás ötven százalékát finanszírozza, a többit pedig a konzorciumi tagok fedezik – írja a veol.hu.

A társaság tájékoztatása szerint az „akadó” szó mára a köznyelvből kiveszett, és az egykori balatoni halászoktól ered. Ez olyan hely, ahol a halász hálója húzás közben el-, vagy megakadhat, és általában a Balaton többnyire homokos, iszapos aljzatától eltérően köves mederrészt jelent, ami a tó területének süllyedésekor felszínre bukkanó kőzetekből alakult ki. Ezek palás, illetve márgás szerkezetűek, de a vulkáni kőzetek málladéka is fellelhető a mederfenéken. A természetes akadók mellett a halászok és horgászok ismernek „műakadókat” is, amelyeket a Balaton északi partján bányászott vörös homokkőből építettek az egykori Balatoni Halászati Zrt. megrendelésére Balatonvilágos, Balatonföldvár, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonlelle, Balatonboglár és Balatonberény előterében a 20. század elején, de ilyen munkákat már szintén az 1950-es években is végeztek. A műakadókat süllyedésük miatt időnként felújították. Korabeli feljegyzések szerint „A Balaton süllőállományának szaporodásával a jó és biztos süllőfogási lehetőségeket is meg kell teremteni, ezt a célt szolgálják az új akadók.”

Az 1950-es években létesített akadók mára ismét megsüllyedtek. Felújításukat és újak építését indokolja, hogy ezek a területek tavasszal ívóhelyként, az év más időszakban búvóhelyként szolgálnak a halak számára. A halászati cég rámutatott, a Balatonban található köves „akadókon” tapasztalataik szerint a süllő, a kősüllő, a balin, a vágó durbincs és több keszegféle is ívik. E fajok szaporodását segítik elő az új ívási felületek, és az ikrából kikelő ivadék számára búvóhelyet jelentenek a kövek között lévő rések. Így a szaporodás növekedése várható a beruházástól. Másfelől az akadók, amiket vándorkagylók lepnek be, élőhelyet biztosítanak, így ideális táplálkozó helye a pontynak, és több keszegfélének is. A tóban az akadók nagyban emelik a biológiai sokféleséget, és szerepük – balatoni léptékkel mérve – a tengeri korallzátonyokhoz hasonlítható. Ökológiai szerepükön túl a horgászati lehetőségek bővítését is szolgálják majd.