Bemutatjuk a Balaton legkisebb borászatát, ahol csak natúrborok készülnek

Viszonylag sokat utazgatok a Balaton körül, de mindig rádöbbenek, hogy milyen sok hely van, aminek a létezéséről nem is tudtam. Ilyen a Barnag nevű falucska is Nagyvázsony és Balatonszőlős között a Pécselyi-medencében, ahol most voltam életemben először. Itt található ugyanis a Balaton-felvidék egyik legkisebb, de egyre népszerűbb pincészete, a poénnak indult Grand vin de Barnag néven – kezdi írását Kalas Györgyi a streetkitchen.hu oldalon.

A Grand vin de Barnag pincészet annyira új, hogy a 2017-es évjáratuk volt az első, és a tavalyi, 2018-asból is csak 2200 palack készült. Amivel azonnal be is robbantak a boros köztudatba. Boraik legnagyobb vonzereje nem csak az, hogy egészen új pincészetről van szó, hanem hogy a Magyarországon még igen gyerekcipőben járó natúrborok világát képviselik.

Szilágyi Bence, az egyik tulajdonos, hobbiborász édesapja révén már gyerekként belecsöppent a szőlő és a szüret világába, ő azonban már profiban nyomja. Elvégezte a szőlész-borász szakot, de mindig is a natúrborok érdekelték. Utazásai is ilyen pincék látogatására irányulnak évek óta. És biztos volt benne, hogy ha egyszer saját bora lesz, akkor ő is natúr irányba megy.

Tavaly háromféle bort készítettek: egy rozét (Fieldblend), egy Zweigelt vöröset (Schmutzig)  és egy fehér olaszrizlinget (Vadon). Mindegyik bornak saját története van, ami teljesen áthatja a borozás élményét is. Natúrbort inni nem csak azért jó tehát, mert természetes, és vegyszermentes szőlőből készül, hanem mert közben egy teljesen új világ tárul fel az ember előtt.

Itthon még viszonylag keveset tudunk erről a műfajról, hiszen még a minőségi borokkal is csak nem olyan régen kezdtünk ismerkedni. Bár a natúrbor egyik alapja az organikus művelés, Bence szerint legalább ugyanolyan fontos, hogy mi történik utána a pincében. A művelés során a szőlőt nem érheti felszívódó vegyszer, és a borkészítés folyamatába is a lehető legkisebb mértékben avatkoznak be.

A natúr borok a kénen kívül semmilyen hozzáadott anyagot nem tartalmaznak, de vannak akik a ként is teljesen elhagyják. “Nem adunk a borhoz sem cukrot, sem savakat, sem élesztőt, nem használunk enzimeket, nem szűrjük, nem derítjük a bort” – sorolja Bence a Grand vin de Barnag jellemzőit. Mint mondja, a pincében az erjedés magától is elindul, hiszen az ehhez szükséges élesztők jelen vannak a levegőben, a pincében, a szőlő héján is. Csak a natúr boroknál mindez spontán módon, nem irányítottan történik. Ezért hívják ezt spontán erjedésnek.

A hozzáadott élesztővel sokkal jobban lehet irányítani egy bor karakterét, Bence viszont pont ezt nem szeretné. “Ha hozzáadok a borhoz egy már kitenyésztett élesztőtörzset, az szerintem elviszi a bor karakterét mesterséges irányba, és kevésbé lesz termőhely azonos. Ez a tipusú borkészítés  sokkal kiszámíthatatlanabb, izgalmasabb történet és inkább az improvizációról szól, aminek persze több a rizikója is. A hagyományos, irányított módszerrel is nagyon jó borok születnek, de számomra unalmas lenne egy jól bevált recept szerint bort készíteni. Nem mondjuk, hogy ezek a borok jobbak, csak nekünk egyszerűen jobban tetszenek”

Szilágyi Bence szerint a natúrbor kicsit olyan, mint az újhullámos kávé. Az alapanyagot, azaz a kávébabot sokáig elnyomták a pörköléssel, és a kávé íze már inkább ezt az égetett aromát adja vissza. Míg a világos pörkölésű kávé közelebb áll az eredeti terméshez, érződik rajta a zöld kávé íze, és a natúrborokkal is hasonló a helyzet. Ezek a borok valószínűleg közelebb állnak az alapanyaghoz, nem az élesztő, a hordó és egyéb külső behatások irányítják a bor ízét.

A cikk teljes terjedelmében a streetkitchen.hu oldalon olvasható.