Balatoni Szövetség leköszönő elnöke: mérlegen az elmúlt öt év és a sürgető teendők

– Felkerült a térképre a Balatoni Szövetség, de még rengeteg munkát kell belefektetni abba, hogy a Balaton-régió önkormányzatai rádöbbenjenek, mekkora lehetőségek rejlenek ebben a szervezetben, az összefogásban – summázta Balassa Balázs, az üdülőrégió önkormányzatait tömörítő Balatoni Szövetség (BSz) leköszönő elnöke az elmúlt öt évet a hirbalaton.hu-nak. Szó esett szükséges teendőkről, a háttértelepülésekről, a szúnyogirtásról, az új vízparti tervekről és a nem kívánatos építkezésekről.

– Többet szerettem volna elérni, mint amit sikerült, de úgy gondolom, azt el lehet ismerni, hogy a Balatoni Szövetség a korábbiaknál többet hallatta a hangját, egyre többen ismerik – fejtette ki. Ebben szerepe van annak, hogy egyre több a társszervezete, egyre több térségi szervezettel, egyesülettel működik együtt, akik szakmai hátteret biztosítanak a munkájához.

Őszintén beszélt arról is, hogy maradt hiányérzete, hiszen még mindig nem elég átütő erejű, nem elég egységes a szövetség. Hangsúlyozta, hogy összefogni nem valami ellen, hanem valamiért kell.

 

A háttértelepülések jobban előtérbe kell kerüljenek

– Ha kellően önkritikus vagyok, akkor egyértelműen megállapítható, hogy az érdekképviseletben a problémafelvetések elsősorban a Balaton-parti önkormányzatok problémáiról szóltak. Fontos, hogy ez a következő időszakban megváltozzon, és komolyabb hangsúlyt kapjanak a háttértelepülések, hisz velük alkotunk egységet, kiegészítjük egymást, összetartozunk, ezért jobban oda kell figyelni rájuk – szólt a másik hiányosságról.

 

Elsődleges feladat a balatoni ember és a Balaton védelme

– A BSz bár az önkormányzatok érdekvédelmi szervezete, úgy gondolom a feladata elsősorban mégis a balatoni ember és a térség érdekeinek védelme. Végső soron ez egybe kell essen a régió hosszú távú érdekeivel – mondta a leköszönő elnök. Ezzel kapcsolatban a szövetség egyik legsürgetőbb új teendője a Balaton nyár végén lecsengett algásodásával kapcsolatban van – tette hozzá. Amit tenni tud a BSz, hogy folyamatosan, rendszeresen tájékoztatást kér az érintett szervektől, intézményektől. Az elnökség ez ügyben már döntött is arról, hogy a következő ülései mindegyikére meghív illetékes szakembereket.

– Az önkormányzatoknak képbe kell lenniük, milyen kutatómunka zajlik a háttérben, milyen eredmények születtek, mi várható. Így tudjuk meghatározni mit tehetünk az ügyben, ha lépni kell – magyarázta Balassa Balázs.

 

Jövő évtől tilos lesz a légi kémiai szúnyogirtás

– Az idei szúnyoggyérítés eredményes volt, amiben komoly segítséget kaptunk az országos katasztrófavédelemtől. Idén is az volt a gyakorlat és elv, hogy tavasszal és ősszel a BSz végezteti a gyérítést, nyáron pedig az országos program részeként a katasztrófavédelem. Nagy szerencsénk volt, hogy idén ősszel nem kellett elrendelni szúnyogirtást, mert olyan volt az időjárás. Ezért maradt egy kis pénz, amit jövő tavaszra átviszünk, így az önkormányzatokra kisebb teher hárul majd a jövő évben – számolt be a szövetség egyik fontos feladatáról, a balatoni szúnyogirtás koordinálásáról.

– Annak nem örülünk, de tudomásul kell vennünk, hogy jövő évtől természet- és környezetvédelmi okokból már csak földről szabad végezni a kémiai gyérítést – mondta, meghatározva, hogy erről megfelelően tájékoztatni kell a lakosságot és a vendégeket is, hogy ők is tudomásul vegyék, ez bizonyos kellemetlenségekkel fog járni. „Mi úgy látjuk, hogy ez a védekezési mód nem lehet olyan hatékony, mint a légi beavatkozás, de ezzel meg kell tanulnunk együtt élni” – fogalmazott.

 

Az új vízparti tervekről

Az új vízparti tervekről a BSz elküldte a véleményét és a javaslatait két hete a Miniszterelnökéghez, amire még nem kapott választ. Ez nem aggasztja a BSz volt elnökét, hiszen már tudható, hogy ez a véleményezés csak az első lépés volt a tervek alakításában. Az eddig feltárt hibák kijavítása után megkezdődik az önkormányzatokat való egyenkénti egyeztetés is – az ígéretek szerint.

 

.. és az építkezési lázról

Arra a kérdésre, hogy nem kellene-e határozottabban fellépnie a BSz-nek a Balaton part túlzott beépítése ellen, Balassa Balázs válasza az volt, ez az önkormányzatok belügye kell maradjon. Szerinte biztató, hogy vannak már jó példák a túlzott beépülést hozó, partot lezáró, tájcsúfító, település-szerkezetet romboló építkezések korlátozásra például Balatongyörökön és Szigligeten.

„Minden településnek magának kell meghatároznia a jövőképét és megfogalmaznia azt, hogy milyen mértékben alakítja a településszerkezetét, vagy milyen tömegeket kíván befogadni lakosokként, üdülőtömegként” – fejtette ki álláspontját. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a Balaton jövője szempontjából minden önkormányzatnak át kell gondolnia, hogy szabad-e bizonyos befektetői igényeket kielégíteni, szabad-e a Balatont túlépíteni, szabad-e a Balaton partot oly mértékben lezárni, beépíteni, mint ahogy az bizonyos településeken történik.

– Nem szabad csak a rövid-távú érdekeket nézni, hogy éppen milyen anyagi haszna, bevétele származik egy-egy beruházásból a településnek. Hosszútávon kell gondolkozni, a Balaton jövőjét szem előtt tartva – hangsúlyozta.

Nem kellene legalább iránymutatást adni, célokat megfogalmazni a BSz-nek ebben az ügyben? – merül fel a kérdés, amire a leköszönő elnök válasza annyi volt: ez már az új elnökség egyik feladata lesz. (Balassa Balázs társelnökként az új elnökségben is tisztséget tölt be – a szerk.)