A közelmúltban ünnepelte egy hajón az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség (BSZ) a megalakulásának 120 éves jubileumát. Ez alkalomból idézte fel emlékeit a szövetség korábbi elnöke, Balassa Balázs (Szigliget korábban egész testületével lemondó polgármestere), kritikát is megfogalmazva a jelennel kapcsolatban, és ez alkalomból idézte fel a szervezet múltját a leköszönő elnök, Lombár Gábor (Balatonfenyves expolgármestere).
Nagyon büszke vagyok arra, hogy én voltam az első falusi polgármester, akit kineveztek elnöknek. Az elején elkészítettem egy koncepciót, amely tartalmazta a megvalósítandó célokat.
Talán a legfontosabb célom a szakmailag alátámasztott hiteles érdekképviselet létrehozása volt, minél több, régióban működő szervezettel kötve együttműködési megállapodást. Az 5 év alatt a jelenlegi partnerek kétharmadával kezdtünk el közösen dolgozni. Létrejött egy olyan szakmai háttér, mely eredményeképpen a ciklusom végére minden balatoni témában hitelesen tudtunk véleményt alkotni. Ez megteremtette a lehetőségét annak, hogy a BSZ a régió legmeghatározóbb érdekképviseleti szervezetévé váljon, de sajnos az 5 év nem volt elég, hogy befejezzem a munkámat.
A másik fontos cél a minőség javítása volt több területen, régiós szinten. Ez tulajdonképpen arról szólt, hogy segítséget, útmutatást nyújtsunk tagjainknak, a régió vállalkozóinak, magánszemélyeknek a minőségi szolgáltatások, termékek megvalósításához. Ennek jegyében újítottuk meg a Kék Hullám zászló strandminősítést, újra indítottuk a Balatoni Borok versenyét, elindítottuk az Év Balatoni Háza megmérettetést és támogattuk a régió minőségi szolgáltatásait. Mert nem lehet jövőkép a középszerűség.
Rendkívül fontosnak tartottam, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki a médiával. Véleményem szerint ennek a közös munkának köszönhetően, nemcsak régiós, hanem országos szinten is közismerté váltak törekvéseink, céljaink, üzeneteink. A Balaton Fejlesztési Tanáccsal közösen elindítottuk a HírBalatont, amely portál sokat tett azért, hogy ne csak a negatív balatoni hírektől legyen hangos az országos média. A célok között szerepelt az értékeink védelme, népszerűsítése is.
Három éve, amikor Balaton-díjban részesültem, az indoklásban ez is szerepelt: „Felszólalásában rendszeresen kiállt a Balaton természeti, kulturális és társadalmi értékeinek védelméért, vállalva az ezzel járó konfliktusokat is.” Ma úgy érzem, sajnos lehetetlen megállítani a túlépítkezést, a természeti értékeink pusztítását a Balatonnál. A jövőnk elvesztette a csatáját a jelennel szemben.
Fontosnak tartottam a helyi művészek által létrehozott értékek bemutatását, népszerűsítését is. Régiós művészek számára konferenciát szerveztünk, a honlapunkon egy adatbázis keretében lehetőséget biztosítottunk a bemutatkozásra. Ugyancsak célom volt, hogy erősítsük a régiós döntéshozók, meghatározó szervezetek vezetői, valamint az önkormányzati vezetők közötti a kommunikációt, amiért több éven keresztül a Balaton partit szerveztünk.
Közel jártunk a céljaink megvalósításához, elkezdődött egy folyamat, de addig nem lehet a BSZ a régió erős, meghatározó szervezete, amíg a polgármeseterek jelentős része nem a régiós együtt gondolkodásban látja a jövőt, hanem csak a helyi feladatokkal foglalkozik, hisz úgy gondolják, erre kaptak felhatalmazást a választóktól. Nem csak erre. A polgármesterek képviselik a balatoni embereket. Mi itt élők szeretnénk, ha beleszólásunk lenne a térséget érintő kérdésekbe. Erre lenne jó a BSZ, de ehhez kellene az összefogás.
Lombár Gábor, aki a szövetség újjáalakításában is szerepet játszott, a BSZ új kiadványából, történelmi sajtószemléjéből szemezgetve idézte fel az elmúlt 120 évet a rendezvényen:
1904.08.11-én Siófokon alakult meg a Balatoni Szövetség, a déli part szőlőtelepítésében múlhatatlan érdemeket szerző gróf Széchenyi Imre elnökletével.
Mikor nálunk a déli parton termőre fordult az északi parti filoxéria járvány pusztítását követően telepített szőlő, egy emlékkeresztet állíttatott a Mária- szőlőtelepi temetőbe, melyre a gróf a következő mondatot vésette, válaszul a neki hálálkodóknak: „Nélküled hiába fáradunk vala.”
A szövetség megalakításában munkálkodó Dr. Óvári Ferenc jogász, országgyűlési képviselő, a szövetség alapvetéseit a tiszavirág életű Balaton Egylet és a szintén rövid ideig regnáló Balaton Kultúr Egyesület céljaihoz hasonlóan fogalmazta meg, ami aztán az alakuló ülésen elfogadott alapszabály 4. §-ába is beépült:
„ A Balaton partján lévő és a jövőben még alapítandó összes fürdőtelepek között testvéries kapcsolat létrehozása abból a célból, hogy a fürdőtelepek idegenforgalma emeltessék s az egész Balaton partvidék virágzóvá fejlesztessék.”
Az alapszabály paragrafusa így folytatódott:
„A fürdőtelepek közönségeinek minél több előnyt nyújtani, a házi szükségleteket minél olcsóbbá és hozzáférhetővé tenni; a lakbéreket és a gyógyköltségeket a külföld olcsó versenyéhez alkalmaztatni; a szórakozásokat és kirándulásokat megkönnyíteni, egységesen megállapított nyári programok útján a fürdők közti érintkezést s általában a parti életet élénkebbé tenni.
A Balaton összes partjain körülfutó jó és árnyas utakat, ingyenes, vagy igen olcsó köztelefon szolgálatot, vasúti és gőzhajózási lehetőségek, a menetrendek szaporítása és a menetrendet közérdekűleg megállapítani, új építkezések után minél nagyobb adómentességet kieszközölni, közös fürdőreklámokat készíttetetni és forgalomba hozni.”
1906-ban, az alapítás után két évvel már 20 alapító és 200 tagja volt a szövetségnek.
Az elmúlt éveket a korabeli sajtóban megjelent hírek címeit sorolva idézte fel Lombár Gábor. A BSZ jubileumi kiadványába 120 ilyen, az alapítás évétől kezdve 2023-ig megjelent, a szövetségről szóló hír került bele, bemutatva a szerteágazó tevékenységét, társadalmi szerepvállalásait és egy kényszerű, hosszú szünet utáni, a rendszerváltáskor megtörtént újjáalakulását.
Jelenleg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 180 településéből 85 tagja a BSZ-nek.
Balassa Balázs és Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség két utolsó elnöke, a jubileumi rendezvény helyszínéül szolgáló hajón (Fotó: HírBalaton)