Balatonfüred: történelmi családok és a hőskor

Balatonfüred lassan negyed évezred óta mágnesként vonzza a szórakozni, üdülni kívánó közönség mellett a magyar kultúráért tenni akarókat. Balatoni sorozatunk következő részeiben a történelmi családok egy-egy balatoni település életben végzett munkáját vesszük górcső alá – írja Kovács Emőke történész a Huszárvágás blogon.

 
A neves családok a XVIII. század végétől, a XIX. század elejétől részt vettek a füredi társas, kulturális és sportesemények előrébb mozdításában, de tevékenységük egyik legfőbb érdeme Füred épített környezetében érhető tetten.  Balatonfüred egyik központi épülete az a Horváth-ház, amely az építtető Szentgyörgyi Horváth család nevét őrizte évtizedekig. A család kapcsán leginkább az Anna-bál neve lehet ismerős, de a reformkor idején Balatonfüred és térsége történetében igen nagy és fontos vezetőszerepet töltöttek be. A Szentgyörgyi Horváth család a 17. században települt át, a török elől menekülve, akkor még Milkovics néven, a Magyar Királyság területére. Vas megyében lettek földbirtokosok, ekkor jutott Horváth István Répceszentgyörgy helységhez, mint birtokadományhoz és innen ered a családi előnév. Kerültek ki közülük alispánok, meghatározó méltóságok, birtokaik később az egész ország területére kiterjedtek. A családból kiemelkedett Szentgyörgyi Horváth (II.) Zsigmond (1737-1808), aki nagy vagyont szerzett a családnak.

Szentgyörgyi Horváth Zsigmond kezdetben a magyar királyi testőrségnél szolgált, majd országgyűlési követ lett, később Békés megye főispánja, végül kamarás és királyi tanácsos. Szentgyörgyi Horváth Zsigmond idején kezdődtek meg a család nagy építkezései: a budai Horváth-kert és a füredi Horváth-ház kivitelezése. A balatonfüredi, copf stílusú Horváth-ház 1795 és 1798 között épült meg, Trimel Ferenc tervei alapján. A korabeli tudósítás így adott hírt az építkezésről 1796-ban:

„Roppant nagy épületet építtetnek itt Kir. Tanácsos Gludovátz és Horváth uraságok, melly, ha – amint már kevés hijja van – egészen elkészül, az egész vidéknek mintegy újabb tekintetet fog szolgáltatni, a savanyúvízzel élő uraságoknak pedig kívánt jó alkalmatosságokat.”

A további részletek elolvashatók a Huszárvágás blogon, itt.