Balatonakali küzdelme a parti sétányokért

A három magántulajdonba került kempinggel is rendelkező Balatonakali élen járó példája annak, mit tehet egy önkormányzat azért, hogy partszakaszának hozzáférhetőségét minél jobban biztosítsa. A Balaton-törvény lassan két évtizede rögzítette, hogy minden Balaton-parti település belterületi partvonalának legalább 30 százalékán közösségi sétányokat kell kialakítani, amiből nem sok teljesült. A feladathoz ugyanis nem rendeltek állami forrást, így magukra maradtak az önkormányzatok az egyébként mindenki által vágyott cél teljesítésében.

Tudni kell, hogy a törvényben elvárt mennyiségű parti sétányt pontosan kijelölték, így az bekerült a Balaton-törvény nyomán született vízpart-rehabilitációs tervbe és a helyi településrendezési tervekbe már a kétezres évek elején. A hirbalaton.hu információi szerint a tóparti önkormányzatok többségének sehogy, vagy csak részben sikerült teljesítenie forrás hiányában az elvárásokat. (A meglévő parti sétányok fejlesztésére, szépítésére akadtak és akadnak most is pályázati források, de a szükséges terültek megvásárlására, kisajátítására nem.)

 

A balatonakali példa

Balatonakali azon tóparti települések egyike, amely az önkormányzatok szűkös lehetőségeivel élve mindent megtett és megtesz a parti sétányok kialakításáért, és a kempingek megóvásáért attól, hogy zárt lakóparkká váljanak.

Tavaly adták el Balatonakali harmadik kempingjét. Ezzel új tulajdonoshoz került a település mindhárom, korábban köztulajdonban lévő, majd az SCD Holding által tulajdonolt ingatlanja. Az SCD-s időkben, 2007-ben született meg az a jogszabály, ami a balatoni kempingek beépíthetőségét 4,5 százalékról 15 százalékra emelte, egy csapásra megnövelve az értéküket, a befektetői kör zsebét gazdagítva. Ettől kezdve a kempingek területén az új tulajdonosok akár zárt lakóparkokat is építhetnek.

A 700 állandó lakosú, de a nyári csúcsidőben 10-15-ször ennyi embert befogadó Balatonakali egyet tehetett; a településrendezési tervében oszthatatlanná tette a kempingjei területét, megakadályozva a felosztásukkal számoló telekspekulációt.

 

Igyekeztek alkut kötni

A hirbalaton.hu arról faggatta a polgármestert, mi lett akali kempingjeivel, és miként teljesült a parti sétányok kialakításával kapcsolatos törvényi elvárás.

Balatonakali körülbelül 2,8 kilométeres belterületi partszakaszából mintegy 400 méternyit foglal el a Levendula Naturista Kemping, 600 méternyit a Strand kemping, 900-1000 métert a Holiday kemping, 400 métert az önkormányzati strand, és mintegy 400-500 méternyi hosszon létesült eddig sétány.

A településnek lett volna elővásárlási joga a törvényben is nevesített hosszúságú parti sétány kialakításához szükséges területre a kempingek eladásakor, de állami segítség nélkül nem tudott élni vele. A polgármester beszámolója szerint nem tehettek mást, minthogy igyekeztek és igyekeznek alkut kötni a befektetőkkel a parti sétányokról, akiknek jól felfogott érdeke jóban lenni a helyiekkel és helyi önkormányzattal.

 

Levendula Naturista Kemping:

A nudista kemping kelt el először, amelynek az egész parti sávja ki volt jelölve parti sétánynak. Több mint négy évvel ezelőtt értékesítette a felszámolója. A nyomott ár ellenére sem volt esélye az önkormányzatnak a vételár megfizetésére, így legalább szerette volna megvásárolni a 10 méter széles parti sávot parti sétány kialakítására. A felszámoló azonban nagyságrendekkel magasabb árat kért az önkormányzat elővásárlási jogával terhelt területrészért, mint a többi területért, így nem sikerült. Hiába indított pert az önkormányzat a történtek miatt, alacsonyabb árban reménykedve, a pert elvesztette, és állami segítséget nem kapott a vásárláshoz.

Koncz Imre beszámolója szerint az ingatlan a mai napig naturista kempingként üzemel több hónapon át, a csúcsszezonban teltházzal. „Úgy tűnik a tulajdonosok a kempingüzemeltetésben látják a jövőt, ami megnyugtató” – tette hozzá a polgármester, aki azt reméli, hogy a Balaton-törvény napirenden lévő módosítása során a törvényalkotók azon lesznek, hogy hathatósabban szerezzenek érvényt a sétány-alakítási tervek megvalósulásának.

 

Holiday kemping:

A Holiday nevű kempinget két éve az SSS Group Kft. vásárolta meg, tavaly már nem nyitott ki. Koncz Imre elmondta, itt bizonyultak a legsikeresebbnek a tárgyalások. Az új tulajdonos átadta ingyenesen a rendeletben szereplő 90 méternyi partszakaszt közösségi sétány kialakítására, sőt ennek megközelíthetőséget is biztosította egy 40 méteres merőleges út tulajdonjogát is átadva az önkormányzatnak.

A kemping területén lévő korábbi épületeket lebontották. Megkérték és megkapták az engedélyt több szállásépület, valamint egy 16 szobás panzió létesítésére. (A helyi építési szabályzatban hiába szabják meg pontosan, mit jelent a kemping-funkció, a magasabb rendű, kapcsolódó jogszabályok – az Építészeti Törvény, vagy az OTÉK – értelmezése ezen a téren nem egyértelmű – a szerk.) Már hirdetik az épületeket eladásra, amelyek egy osztatlan közös tulajdonú telken épülnek, hiszen a településrendezési terv alapján a terület nem parcellázható.

 

Strand kemping:

Tavaly került a Zion Europe Kft. érdekeltségébe közel 300 millió forintért a 3,6 hektáros Strand kemping. (Az előtte nem sokkal alapított cég tulajdonosa Konzum Nyrt. igazgatósági tagja.)

Az új tulajdonosokkal sikerült az önkormányzatnak szintén egyezséget kötnie, ha nem is olyan sikereset, mint a Holiday esetében. A településrendezési tervben ennek a kempingnek a partján 70 méternyi közösségi sétányt kellett volna kialakítani. Az egyezség értelmében az önkormányzat 50 méteres partszakaszt kapott meg, 5 méternyi bekötőúttal, és ingyen.

A Strand kempinget Balatontourist üzemeltette ezen a nyáron is kempingként. A polgármesternek nincs tudomása semmilyen fejlesztési koncepcióról, szerinte a tulajdonosok a tervekkel megvárják, miként módosul a Balaton-törvény, illetve az ahhoz kapcsolódó új vízpart-rehabilitációs terv.

 

..és a félelmek:

Mivel a Balaton-törvény módosítása a balatoni parti sétányokat érintő kérdésekben arrafelé tart, hogy az államnak ne legyen számon kérhető kötelezettsége, Koncz Imre azt is eredménynek tartaná, ha a korábbi tervek megtartását szavatolnák még akkor is, ha egyelőre nincs forrás a teljesítéséhez.

Nagy kérdés, hogy mi lesz a kemping-besorolású övezetekkel a törvénymódosítás során. Az akali polgármester szerint kempingekre nagyon is szükség van a Balatonnál, ezért meg kellene védeni legalább a megmaradt ilyen célú ingatlanokat, egyebek közt a kempingezéssel kapcsolatos fogalmak pontos definiálásával, nem adva lehetőségeket kijátszásra. Aztán az sem árt, ha végre kemping-fejlesztésekre is lehet támogatást szerezni pályázatokon – tette hozzá.