Miként érintik a balatoni strandokat azok a tervek, amelyek a parlamenti vitára bocsátott, magyar építészetről szóló törvénytervezetben szerepelnek? Ennek keretében ugyanis módosítandó az a 2018-as jogszabály, amely a korábbi Balaton-törvényt is magába olvasztotta. A 2018-as jogszabályhoz kapcsolódóan kellene megszületnie a balatoni Vízparti Tervnek, amely az építészeti törvény elfogadása után várható, és amely alapvetően meghatározza majd a Balaton vízpartjának, strandjainak alakulását. A HírBalaton szakértőt kért fel a törvénytervezet balatoni strandokat, vízpartot érintő részeinek elemzésére.
A magyar építészetről szóló törvénytervezetben, mint arról a cikksorozatunk első részében hírt adtunk, megszületett a balatoni közstrand fogalma, ami közhasználatú, de nem feltétlenül közterület, vagyis nem használható bárki által korlátozás nélkül.
Cikksorozatunk második részében Huszár Szilvia, a Balaton fejlesztésével korábban behatóan foglalkozó és az állami szintű vízparti tervezésben is több éven át résztvevő területrendezési szakembert arról kérdezte a HírBalaton, hogy a törvénytervezet a jelenlegi formájában miként befolyásolná a balatoni strandok, közstrandok szabályozását.
A szakember a törvénytervezet kérdéses pontjait tételesen végig véve kifejtette:
A strandok területi lehatárolása és további részletes szabályozása a Vízpart Tervben és annak kormányrendeleti előírásaiban várható, amely még nem nyilvános.
- Vélhetően abban kerül egyértelműsítésre, hogy a vízparti terv mely területeket sorolja strand és közstrand kategóriába. Miután a törvénytervezetből kikerült a strand meghatározása, nem egyértelmű, hogy a Vízparti Terv mit tekint majd strandnak:
– az ingatlan-nyilvántartásban strandként vagy strandfürdőként bejegyzett, vagy
– a településrendezési tervben vagy jogszabályban strandterületként kijelölt területet, vagy
– a strandként engedélyezett és üzemeltetett területet,
– valamint a jogszabályban természetes fürdőhelyként meghatározott területet?
Ezek a területek alkották a strandokat a vízpart-rehabilitációs tanulmányterveben. A strand, strandterület és strandhasználat meghatározása azért lenne fontos, mert más jogszabály nem határozza meg.
- A strandok strandként történő használatát − hasonlóan az épületeknél a rendeltetés szerinti használat vagy a termőföldeknél a művelési ágnak megfelelő hasznosítás kötelezettség − javasolt megkövetelni. Erre azért van szükség, mert előfordul a Balaton parton, hogy strandterületi besorolású területen – a beépítési paramétereket is teljesítve – nem strandként használják a területet, és nem is közhasználatú jelleggel.
- Sajátos helyzetben vannak a vízparti szabadstrandok, amelyek többségét a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek és a településrendezési tervek zöldterületként szabályozzák. Kérdés, hogy az új Vízparti Tervben a zöldterületi szabadstrandok bekerülnek-e a közstrandok közé.
Új elemek a Vízparti Tervben
- A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben „strandolásra alkalmas partszakasz” elnevezés megváltozik az új Vízparti Tervben és „fürdőzésre felhasználható partszakasz” néven fog szerepelni. A törvénytervezet nem határozza meg az új fogalmat, mint ahogy korábban sem került erre sor. Kérdéses, hogy a balatoni fürdőzés mennyiben jelent mást, mint a 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet szerinti balatoni fürdés, amely jóval tágabban értelmezett, mint a strandolásra alkalmas partszakasz. https://www.hirbalaton.hu/a-furdozes-szabalyai-a-balatonban/ A nevezett rendelet szerint a Balatonban azokon a helyeken szabad fürdeni, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá, illetve külön jogszabály szerint kijelölt fürdőhelynek minősülnek. Nem lehet tudni még, hogy a névváltoztatás következtében a Vízparti Tervben a fürdőzésre felhasználható partszakaszok helyei is megváltoznak-e. A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv főként különleges strandterületek (jellemzően fizetős strandok), zöldterületek (jellemzően szabadstrandok) és különleges kempingterületek (kempingek) előtt jelölte a strandolásra alkalmas partszakaszokat. Több esetben feltűnt még üdülőterületek előtt, ennek ábrázolása azonban nem volt konzekvens. Kérdés, hogy az új Vízparti Terv minden üdülőterület előtt fogja-e jelölni fürdőzésre felhasználható partszakaszt. Üdülőterületi besorolásban vannak a szállodák, társasüdülők, apartmanházak és családi házak. Amennyiben csak az új értelmezésű közhasználatú területek előtt fogja ábrázolni a Vízparti Terv a fürdőzésre felhasználható partszakaszt (strandok, zöldterületek), akkor a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben ábrázolt strandolásra alkalmas partszakaszok hossza drasztikusan lecsökken.
- Szintén új elem lesz a Vízpart Tervben a „fürdőzésre felhasználható hely”. Ezek olyan vízmegközelítési helyeket jelölnek majd, amelyek strandként nem jöhetnek számításba, mert csak minimális mértékben vagy egyáltalán nem tartoznak hozzájuk parti zöldterületek. Ezek jellemzően a vízparti közhasználatú utcavégi fürdési lehetőségek, továbbá stéges vagy feltöltött bejárók.
- A törvénytervezet megerősíti, illetve pontosítja, hogy a nádasban fürdőzés céljából a fürdőzésre felhasználható partszakaszként jelölt mederterület és a fürdőzésre felhasználható helyen a fürdőzési célt szolgáló szabad vízfelület, illetve annak megközelítését biztosító bejáró a bejáró, mederkezelői hozzájárulással és természetvédelmi kezelői hozzájárulással, külön vízjogi engedély nélkül fenntartható.
A parti sétányokról
- Szintén döntésre vár a parti sétányok és az újonnan létrehozott közstrandok viszonya. Miután a fizetős strandok is közhasználatúnak minősülnének az új szabályozás nyomán felvetődik a kérdés, hogy az ilyen strandokon kialakított sétány kielégíti-e a parti sétány törvényi ismérvét. A jelenlegi javaslat szerint igen, mivel a parti sétány is közhasználatú, tehát ennek hozzáférhetősége is lehet korlátozott, mint a fizetős strandoké. A 2000. évi Balaton törvény alkotóinak szándéka szerint a parti sétánynak mindenkor a településrendezési tervben valós közterületi státuszt kellene kapnia, azaz zöldterületen vagy közekedési területen kijelölt, bárki által, az év minden napjának minden szakaszában korlátozás nélkül, elsődlegesen gyalogosan járható területet kell jelentsen. Erre enged következtetni, hogy a vízpart-rehabilitációs tervben fizetős strandterületen sehol sem jelöltek ki parti sétányt. A kijelölések a legtöbb esetben zöldterületre és kis részben közlekedési területre koncentrálódtak, illetve olyan más területhasználatra, amelyet közhasználat elől el nem zárható módon szabályoztak és ezt az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték. Ennélfogva egy üdülőterületen, vegyes vagy kemping területen is lehet parti sétány. De minden esetben közterületi vagy kvázi közterületi szabályozású volt.
A jelenlegi szabályozási tervezet alapján a fizetős strandokon is elfogadható a törvény által elvárt és definiált parti sétány kialakítása. Ezzel az előírt belterületi parthossz 30%-án kialakítandó parti sétány mértéke minden településen máris teljesül. Abban az esetben, ha a fizetős strandokon a vízparti terület is a fizetős zónába tartozik, akkor – éppen a nyári szezonban – napközbeni használata sétányként korlátozott. További korlátozást jelent, hogy több fizetős strandon rossz idő esetén és a fizetős nyitvatartási időn kívül a strandot bezárják. Az új fellazított előírással a parti sétányok hossza ugyan megnőne, de a Balaton szabad megközelítése nem, holott az eredeti szabályozás célja éppen az volt.
A tó körül növelni szükséges a parti sétányok mértékét. Ennek egyik lehetséges módja valóban lehet strandokon kialakított parti sétányok beszámítása, de csak oly módon, hogy ha a strandok vízparti részét zöldterületként kiszabályozzák és azok díj fizetés nélkül, szabadon látogathatók. Ennek feltétele, hogy a közstrand megfelelő szélességű legyen, hogy a vízparti rész, mint parti sétány leválasztása és a megmaradt hátsó strandrész a szükséges fejlesztéseket követően önmagában is piacképes legyen. Hasonló modellben működik Balatonbogláron a vízparttal rendelkező Platán szabadstrand mögött a vízparttal nem rendelkező, fizetős Buborék Élménystrand.
- A strandok előtti kikötő létesítésének lehetőségét a törvény nem tiltja és nem is szabályozza. Ez több helyen okozott eddig is gondot.
A törvénytervezet az újonnan megalkotott, vagy korábbi szabályozásból visszaemelt védelmi előírásai mellett sok fennálló vízparti területhasználati problémára még mindig nem ad választ. A jövőben ezek is megoldásra várnak – hangsúlyozta Huszár Szilvia.