Bakancslistás kirándulások 3. rész – Zádorvár

Pécsely mellett, erdő sűrűjében, domb tetején magasodik az egykori büszke Zádor-vár maradványa. Még romjaiban is fenséges, falai közé bekúszik a természet legyőzhetetlen erejével. Olyan hely ez is, ahová legalább egyszer el kell menni, hogy a domb tetőről szétnézzünk a Balaton-felvidék eme szegletén.

Zádorvár. Fotó: Szűcs Ildikó

Döcögős, köves út vezet a Pécselytől északra fekvő meredek hegyre, amelyet Derék-hegynek, de Zádor-hegynek is neveznek. Az Örvényesi-séd patak mentén haladva hirtelen kezd emelkedni a terep, s elkezdődhet egy kisebb hegymászás. Ennek tetején 363 méter magasan tornyosul a Zádorvár, másnéven Himfy-vár.
Ha kisgyerekkel vagyunk, vagy nem tudunk olyan sokat gyalogolni, akkor autóval elzötyöghetünk a Tiszta Forrás Házig, illetve még onnan néhány méterig, ahol egy szélesebb füves területen leparkolhatunk. Jelzett túristaút vezet a várhoz, a kitaposott ösvényt nem lehet eltéveszteni.

A területen, ahol Zádorvár áll, egy 2018-as ásatás során nagyméretű műhelytelepet azonosítottak, amelyet nagyjából az időszámításunk előtti 7000-4500 éves őskori, neolitikum korra datálnak.

A helység első okleveles említése 1082-ből való, amikor I. László király a veszprémi káptalan birtokait összeíratta. Az első kőből épített épületet pedig 1374-ben említik meg az oklevelek. Ekkor I. Lajos helyi adószedője, Himfy Benedek épít épületet a mai vár helyén. Ám, mivel ez a veszprémi Káptalan területén volt, a Káptalan panasszal élt, és a Himfy családnak 4 éves pereskedés után kiegyezés szerint, el kellett hagynia a helyet.

1386-ra elkészül a mai Zádorvár eredeti építménye, amely a Vezsenyi család nevéhez fűződik. Egyfajta erődítményt építettek ide, de a veszprémi Káptalan emiatt is panaszt emelt, hiszen még mindig az ő területén volt. Ezen az sem változtatott, amit egy régi irat bizonyít, hogy a várat királynői parancsra emeltették, noha a pereskedés miatt teljesen soha nem készült el.

A cikk folytatása itt található.