A Petőfi-kultusz nyomában járhat bárki, aki betér Hévízen a Belvárosi Múzeumba, ahol most több hónapon át a szabadság költőjének relikviái láthatók. A tárlat Székely Gábor mintegy hatezer darabos gyűjteményéből válogat.
A Petőfi-szenvedély hétéves korában kezdődött, amikor nagymamája elvitte Kiskőrösre, s ott látott egy nádtetős házat, ahol sokan voltak, gyerekek énekeltek. A hangulat magával ragadta, s még aznap kézbe vette első Petőfi Sándor-kötetét – írja a zaol.hu.
Kutatómunkájának eredménye saját múzeum lett Kunszentmiklóson: egy lenyűgöző gyűjtemény, amelyben több mint 120 olajfestmény, ugyanennyi rézkarc, illetve eredeti kézirajz, pasztellkép található, illetve legalább egy-egy példány az első kiadású kötetekből: vagyis mind a 28, ami Petőfi életében megjelent. S ha mindez nem lenne elég: a 600 idegen nyelvű könyv is ott sorjázik Székely Gábor féltett, ugyanakkor közkinccsé tett gyűjteményében.
A hévízi kiállítótérben tematikusan láthatók a tárgyak, így külön-külön felfedezhető például a szülői ház, a János vitéz, illetve a szabadságharc költőjének nemzetközi visszhangja. S csak egy példa: Kínában az összes műve napvilágot látott, és számos országban a mai napig a tananyag része Petőfi – az élete, a munkássága s máig tartó hatása.
A tárlaton szemügyre vehető Petőfi első köztéri szobra is, amelyet Izsó Miklós készített, „s ez azért nagyon izgalmas, mert ritkán fordul elő, hogy egy művész elkezd egy szobron dolgozni, évekig formálja azt, majd meghal.
A különleges tárlatot dr. Téglás Gyula történész nyitotta meg, aki arról is beszélt: a Petőfi-kultusz ápolása minden korban fontos volt, s ma is az. Szerinte 1849, de leginkább a kiegyezés óta Magyarországon minden hatalom vállalni akarta a költőt, még azok is, amelyek ideológiai berendezkedése távol esett a szabadságharcos hős eszmeiségétől.