Az andocsi csoda (sonline.hu)

Szántód és Kaposvár között, a Balaton felé, Tabtól nem messze fekszik egy falu, amelynek lakói különös „csoda” birtokosai. Egy éles országúti kanyart követően az arrafelé látogató is részese lehet mindennek. És megnézheti az andocsi Szűz Máriát – írja Kovács Emőke történész, Balaton-kutató a sonline.hu-n.

.
A magyar nemzeti hitéletben Szűz Mária tiszteletének nagy hagyománya van. Boldogasszonynak, magyarok Nagyasszonyának, Nagyboldogasszonynak is nevezték. Kultusza a török hódoltság idején erősödött, hisz a magyarok már csak tőle reméltek segítséget. Jézus anyját ekkoriban a János Jelenéseinek könyvében leírtak alapján Napbaöltözött Asszonynak képzelték el, aki lábával eltapossa a bűnt és a pogány ellenséget. Ez a fajta ábrázolásmód jelenik meg Szegeden és Csíksomlyón. A török kiűzését követően a pápa világszerte elrendelte Mária nevének ünneplését.

Alakja a 16. és 17. században törökellenes jelkép lett, és ezért kapta a magyaroknál a Patrona Hungariae nevet. Ebben az időszakban jött létre a magyar Mária-kegyhelyek többsége, az andocsi Mária-kegyhely is. Mária tisztelete később, a Rákóczi-szabadságharc idején újból felerősödött. A 19. század végén Prohászka Ottokár tanítványai Regnum Marianum néven közösséget alkottak azzal a céllal, hogy keresztény szellemben neveljék az ifjúságot. Prohászka és kortársai tevékenységének köszönhető, hogy katolikus újságok tucatjai jelentek meg, ezáltal a kultusz megerősödött.

andocsi Mária
Az andocsi Mária (Fotó: likebalaton.hu)

Kalocsáról érkezett az andocsi Mária szobra

Az andocsi barokk templomot a 18. században emelték, ennek éke a nevezetes Mária-szobor, karján a kisdeddel. A ferences szerzetesek – akik 1716-ban jelentek meg először a településen – által működtetett középkori szentéllyel rendelkező andocsi templomot később a Zichy család felújíttatta. A szobrot pedig a legenda szerint 1520-ban angyalok hozták ide Kalocsáról.

A szobor két hétig visel egy-egy ruhát

A feljegyzések szerint a Mária-szobornak először Széchényi Katalin grófnő adományozott ruhát 1747-ben. Az öltöztetés szokása ezt követően alakult ki, napjainkra a helyieknek köszönhetően és az adományokból származóan több mint 300 viselete van a híres szobornak. A ruhák változatosak, szinte mindegyik muzeális érték: akad köztük sok külföldi adomány, népművészeti alkotás és még buddhista templomi ruha is. A 150 cm-es Mária-szobor két hétig viseli a liturgiának megfelelő, gondosan rendben tartott ruhácskát. A legtöbb látogató a búcsúnapokon érkezik, legfőképp pünkösdkor, Nagyboldogasszony napján, Mária nevenapján. Ilyenkor több ezren állnak sorban az országszerte és határon túl egyaránt híres szakrális helyszínen.

(Forrás: sonline.hu)

Rózsakert, csodakút

A 2001-ben bazilikai rangot kapott kegytemplom mellett zarándokszállók, látványosságok – rózsakert, csodakút, Mária ruhák múzeuma –, várja a látogatókat. A templom előtti Mária oszlopot pedig az Amerikába kivándorolt és szerencsésen hazatért andocsiak állíttatták 1907-ben.

Advent idején az andocsi Máriát lilába öltöztetik, a templomot karácsonyra feldíszítik, elkészül a látványos Betlehem, majd Szentestére fehér ruhát kap a csodás gyógyulásokról híres szobor, amely több száz éves keresztény hagyomány és kultúra őrzője is egyben – írja Kovács Emőke történész, Balaton-kutató a sonline.hu-n.