Újabb, figyelemre méltó, a siófoki obszervatórium mellett tervezett építkezést ellenző vélemény látott napvilágot. Aszódi Attila atomfizikus, a Budapesti Műszaki Egyetem egyik vezető professzora – aki éveken át mint kormánymegbízott dolgozott Paks-2 előkészítésén – soha nem volt a zöld mozgalmak kedvence. Ugyanakkor mint a hazai áramlástan egyik legelismertebb szakembere, közösségi oldalán és blogjában megjelent írásában szemléletesen mutat rá a hiteles (reprezentatív) mérések fontosságára, azok hiányából jövő veszélyére, bízva abban, hogy a napokban megfelelő döntés születik a siófoki ügyben.
Előzmények: ötszintes társasház építése kapott engedélyt a napokban a siófoki obszervatórium közvetlen szomszédságában. Az építési engedély jövő hét elején jogerőre emelkedik, amennyiben az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., mint ügyfél nem fellebbez az ügyben. Az ismert beruházó szerint tervei megvalósításának nincs szakmai akadálya. A több éve tartó huzavonában többen állami kisajátítást sürgetnek, hogy egyszer s mindenkorra megszűnjön a mérőbázis melletti telek beépítésének veszélye.
Mint a professzor írja:
“..az egyéni érdek itt most súlyosan szembekerül egy fontos közérdekkel: ha a tervek szerinti sok emeletes épületet felhúzzák a siófoki obszervatórium mellé, akkor az gátolni fogja a meteorológusok kilátását a meteorológiai toronyból, és meg fogja változtatni bizonyos műszerek jelzéseit, illetve meg fogja növelni bizonyos mérések bizonytalanságát, hiszen az új épület az obszervatórium közvetlen szomszédságában lenne, és a magassága meghaladná a meteorológiai torony magasságát.”
“A légkör egy rendkívül bonyolult fizikai rendszer, amiben a turbulens áramlások kaotikus folyamai meghatározóak. Kaotikus rendszerek fontos jellemzője, hogy a kiinduló állapotban bekövetkező kis eltérés nagyon nagy eltérést tud eredményezni egy későbbi időpontban. A Wikipédia szócikke szerint a pillangóhatás egy népszerű megfogalmazása szerinti lényege, hogy „egy pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán tornádót idézhet elő a másikon”. Itt most persze nem a Föld túloldalán élőkért aggódunk, hanem az lényeges számunkra, hogy a meteorológusok mekkora pontossággal tudják megmondani, hogy hol és mikor csap le egy-egy nyári zivatar a tó körül.
A pillangóhatás mint elv lényege a meteorológiai mérések tekintetében azt jelenti, hogy a mérések természetszerű bizonytalansága miatt sosem tudjuk teljesen pontosan meghatározni a légkör mint rendszer aktuális állapotát, de minél pontosabbak a mérések, annál pontosabbak a modellfuttatás számára felhasznált kezdeti feltételek. Ha beépítik a siófoki meteorológiai obszervatórium szomszédságát, azzal megváltoztatják az ottani jellemző levegőáramlási viszonyokat, megnő az előrejelzési számításokban felhasznált mérések bizonytalansága, ezért a viharjelzés számára használt légköri modellek előrejelzési pontossága és megbízhatósága lecsökken. Kisebb megbízhatósággal, kisebb beválási jósággal fogjuk megkapni a modellfuttatások eredményeit: több olyan eset lesz, amikor feleslegesen küldik ki a strandolókat a vízből, mert az előre jelzett vihar valójában nem fog megérkezni a partra, ugyanakkor több olyan eset is lesz, amikor a vihar hamarabb csap le, mint ahogy azt az előrejelzés mutatta. De mindez nem csak a Balaton, hanem az egész ország szempontjából probléma, hiszen a pillangóhatás elvének megfelelően, a kaotikusan viselkedő légkörre vonatkozó mérések bizonytalanságának növekedése az előrejelzések pontosságát és beválását az ország távolabbi részeire is lerontja.”
A fizikus az alábbi gondolatokkal fejezi be írását:
“Ha már eddig beépítetlen maradt az obszervatórium melletti telek, maradjon is úgy, ahogy van,
szolgáljon közcélokat anélkül, hogy zavarná az obszervatórium működését. Mindannyiunk biztonsága
és a sokunk által kedvelt Balaton érdekében. Nagyon bízom abban, hogy a közeli napokban ennek
megfelelő döntések születnek.”
Az írás teljes tartalmában megtalálható az aszodiattila.blog.hu/2020/06/