Átmeneti algásodás a Balatonban (Frissített: OVF)

Komolyabb algásodásról számoltak be olvasóink a balatongyöröki és szigligeti partok közelében az elmúlt hét utolsó napjaiban, ami mára eltűnt. Mi történt, és mire lehet következtetni a jelenségből – kérdezte meg Dr. Istvánovics Vera tudományos tanácsadót, a MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagját, valamint Dr. Vörös Lajost, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet algákkal foglalkozó kutatóját a hirbalaton.hu. FRISS: A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság figyelemmel kíséri a kialakult helyzetet és folyamatosan ellenőrzi a tó vízminőségét az OVF válasza szerint. A június 9-i vízminták kiértékeléséről itt számol be Somogyi Boglárka a BLKI algológusa.

Ilyen volt a Balaton vize 2021. június 3-án Szigligetnél (olvasói fotó)

 

Dr. Istvánovics Vera elmondta, a tavalyihoz hasonló, lokális parti algavirágzás történt. Akkor ugyanez a kora-nyári kékalgafaj jelent meg a víz felszínén nagyobb tömegben. Most a szokásosnál több héttel előbb bukkant fel, kifejezetten Balatongyörök és Szigliget parti övezetében, majd tűnt el pár nap alatt a szelesebb időjárás hatására.

A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság mérési eredményeit elemezve elmondta, pár napja a balatongyöröki vízparton vett vízmintában a megengedett határérték feletti klorofill-tartalmat mértek, ami napokon belül normalizálódott. Az Anabeana nevű alga szaporodott el. Ez nem az a kékalgafaj, ami szerepet játszott a 2019-es nagy algavirágzásban, viszont képes potenciálisan toxinokat termelni (hol termel, hol nem), ezért célszerű lenne ilyenkor az érintett fürdőhelyek vizének ellenőrzése – hangsúlyozta a kutató. A magyar jogszabályok szerint elég az illetékes hatóságnak nyaranta kétszer-háromszor ellenőriznie egy-egy strand vizét, holott a nyugati országokban már napi szinten tájékoztatják a fürdőzőket a szabadvizek állapotáról, algásodás szempontjából is – jegyezte meg.

A Balaton vize a parttól távolabb átlátszó, kifejezetten tiszta maradt, ugyanakkor nincs miért nyugodtan hátradőlni – fogalmazott Dr. Istvánovics Vera. Mint mondta, el kell gondolkozni azon, hogy miért a Káli-medence befolyóinak közelében, és a horgászok által etetőanyagokkal terhelt partközelben bukkant fel az alga nagyobb mennyiségben. A jelenséghez hozzájárulhatott a felmelegedés, a vízben található tápanyagmennyiség, de az is, hogy előtte nagyon átlátszó volt a víz, amiben mélyre le tud jutni a fény, továbbá az is, hogy a partközelben kisebb az áramlás – tette hozzá. Sajnálatosnak nevezte, hogy a téma kutatására a 2019-es nagy algavirágzás óta érdemi összeg eddig nem jutott.

Ilyen volt a Balaton vize 2021. június 3-án Szigligetnél (olvasói fotó)

 

Végigjárták a nyugati öblöt

Dr. Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet algákkal foglalkozó kutatója a hirbalaton.hu-nak arról számolt be,  hogy ma (szerdán) végigjárták a Balaton nyugati öblét és partjait vízmintákat véve, amelyek eredményei csütörtökre várhatóak.

Elmondása szerint múlt hét pénteken kaptak arról jelzést, hogy nagyobb tömegben bukkant fel az alga Szigliget partjaitól Gyenesdiásig. Szerdára már alig maradt belőlük, miközben a tóközépen mindvégig átlátszó, tiszta maradt a víz, ami nem jelenti azt, hogy nem szaporodhat fel újra az alga – jegyezte meg. Beszélt arról is, hogy egyedül a Zala folyón bejövő víz értékeit méri napi gyakorisággal a vízügy, így arról nincs elegendő adat, mi kerül a Balatonba a Lesnece-patak, vagy az Eger-patak nevű, a Káli-medence felől érkező befolyókból, vagy a déli part szemben lévő részén, a tó második legnagyobb befolyójának számító Nyugati-övcsatorna felől.

 

Nem mernek jóslásokba bocsátkozni

Sokan szeretnék tudni, mire számíthatunk a nyáron algásodás szempontjából. Korábban már több kutató is nyilatkozott arról a hirbalaton.hu-nak, hogy egy komolyabb monitoring-rendszer kiépítése nélkül nincsenek rendszeres, pontos, homogén adatok ahhoz, hogy értelmezni és jósolni lehessen a Balatonban zajló folyamatokat. A mostani algásodás is jelzi, sok a vízben a foszfor, de hogy mire lehet számítani a nyáron, nem tudnak és akarnak jóslásokba bocsátkozni.

 

Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság hirbalaton.hu kérdéseire adott válasza:

“2021. június 4-én érkezett fotókkal és videóval illusztrált bejelentés a Balatongyörök parti sávjában, illetve a parttól mintegy 300 méterre kialakult felszíni vízvirágzásról (más néven algavirágzásról), ezért június 5-én a délelőtti órákban helyszíni méréseket végeztek és mintát vettek a szakemberek. Megállapították, hogy a györöki strand nyugati sarkában, illetve a móló keleti oldalán a tavalyihoz hasonló, lokális parti algavirágzás jött létre, amely a szokásosnál hamarabb bukkant fel, és a szelesebbre forduló időjárás következtében el is tűnt.

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság mérőcsapata által két helyről vett, egész vízoszlopot reprezentáló minták alapján teljes körű elemzés készült. A móló végéről származó minta klorofilltartalma mindössze 6,4 mg/m3, a strand leginkább algásnak tűnő, hordalékkal és uszadékkal borított sarkában ugyanakkor a megengedett határérték feletti mennyiséget mértek, amely azonban napokon belül normalizálódott.

Ilyenkor a mintákban mindig meg kell vizsgálni az alga fajösszetételét. A mikroszkópos analizálás most azt mutatta, hogy a vízvirágzást az Anabaena flos-aquae uralkodó algafaj okozta, melynek lokális megjelenését már korábbról is ismerik a szakemberek. Ez a faj nem azonos a 2019-ben nyár végén tömegesen elszaporodó Aphanizomenon flos-aquae algával, vagy a ’80-as-’90-es éveket uraló süveges kékmoszattal (Cylindrospermopsis- raciborskii).

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság figyelemmel kíséri a kialakult helyzetet és folyamatosan ellenőrzi a tó vízminőségét, az elmúlt hétvégén újabb mintákat vettek. Jelenleg még nem indokolt a vízminőségi készültség elrendelése.”