Algásodik a Balaton? – intő jelek a nyugati medence partjainál

A Balatonból 2020. július 13-án a part mentén vett vízmintákban az algák mennyisége a nyílt vízinek közel háromszorosa volt. Az algaközösségen belül a kora nyári időszakra jellemző fecskemoszatok mellett már megjelentek a késő nyári fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok is. Ez utóbbi csoport tömeges elszaporodása veszélyeztetheti az emberi vízhasználatot – figyelmeztet az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), amelyhez része a tihanyi limnológiai kutatóintézet is.

Az ÖK honlapján megjelent tájékoztatásban kitér arra is, hogy a  Balaton vizében lebegő algák fontos szerepet töltenek be a tó életében, túlzott mértékű elszaporodásuk azonban veszélyezteti a fürdőzést és az ivóvíz kivételt.

Amennyiben elegendő szervetlen növényi tápelem (elsősorban foszfor) áll az algák rendelkezésére, és a körülmények is megfelelőek, elszaporodásukra bízván számíthatunk, elsősorban a nyári-kora őszi időszakban.

 

Megjelentek az algák a Keszthelyi- és Szigligeti-medence parti részein

Part menti algavirágzások akkor is előfordulhatnak kisebb területeken, ha az algák a tó nyíltvizében még nem jelentek meg nagy tömegben. Valószínűleg ez történhetett az elmúlt időszakban is: amíg a tó nyíltvizében az algák mennyisége a tó egész területén alacsony volt, addig a Keszthelyi- és Szigligeti-medencében a parti régióból több ponton is jeleztek a víz felszínén úszó algatömeget.

 

Sok függ a következő hetek időjárásától

A jelenség arra figyelmeztet, hogy a következő hetek időjárásának függvényében nem zárható ki a tavalyihoz hasonló algavirágzás kialakulása a tó nyugati területein. Az algák mennyiségének alakulását tehát érdemes folyamatosan nyomon követni, hosszabb, szélcsendes periódus során a felmelegedő víz ideális körülményeket teremthet a cianobaktériumok elszaporodásához.