Aggasztó a balatoni vízi-közmű helyzete, meder alatti vezetéket terveznek

Igen aggasztó a balatoni, főként a nyugat-balatoni vízvezeték-rendszer állapota – hangzott el a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) ülésein. Legutóbb előadást tartott a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) vezérigazgatója is, őszintén beszélve a problémákról és a tervekről, amelyek közt tómeder alatti ivóvízvezeték kiépítése is szerepel. Az ülésen résztvevő államtitkár ágazati stratégiát és forrást ígért a problémák megoldására.

Gyors segítség kell

– Több észak-balatoni település vízellátását is veszélyezteti egy gerincvezeték meghibásodása – tette szóvá már több ízben is Fodor Márk, a Zala Megyei Közgyűlés képviselője a BFT ülésein. – Gondoljunk arra, hogy nyáron, amikor a strandokon tízezer-számra vannak emberek, több ízben előfordult már csőtörés. Tavaly volt, hogy a víztározók kapacitása 10 százalékra lecsökkent. El lehet képzelni azt a helyzet egy kánikulában, amikor a vécéhasználat után nem lehet kezet mosni, vagy a szállodákban lefürödni, az éttermekben mosogatni, főzni – érzékeltette a helyzet súlyosságát a képviselő, gyors segítséget kérve a legkritikusabb állapotban lévő fővezeték üzembiztossá tételéhez.

Bóka István, a BFT elnöke, Balatonfüred polgármestere úgy fogalmazott, hogy értelmetlen a településfejlesztés, a járda-, út-, vagy kerékpárút építés az ivóvíz-hálózat rekonstrukciója nélkül. Mint kifejtette, igen magas paksaméta jelzi azokat az ügyeket, amelyekben útbontásokat kell legalizálni utólag. Számításai szerint csak Balatonfüreden mintegy 5 milliárd forintba kerülne a probléma megoldása.

 

A csövek zöme jóval meghaladta műszaki élettartamát

Volencsik Zsolt, a DRV vezérigazgatója arról számolt be, hogy évek óta stagnálnak azok a költségvetési források, amelyeket rekonstrukcióra, fejlesztésre kellene fordítani. A DRV-nek másfél milliárd forint áll rendelkezésére, ebből próbál a legkritikusabb területre pénzt átcsoportosítani.

– Átfogó rekonstrukció kellene nem csak a Balaton területén, hanem országos szinten is. Már dolgoznak egy ágazatai stratégia kialakításán, amelyhez forrásokat is biztosítanak. A DRV érdemi tárgyalásokat folytat az érintett államtitkársággal – adott hangot optimizmusának a cégvezető.

A vezérigazgató szerint a probléma gyökere az, hogy míg az elmúlt évtizedekben a látható, föld feletti infrastruktúrák látványosan megújultak, fejlődtek az üdülőrégióban, a földalattiak, főként a vízvezetékek nem. Az ivóvízhálózat átlagéletkora 38 év, a csövek többsége jóval több ideje szolgál, mint amennyi a műszaki élettartama lenne.

– Óriási fejlődésen ment keresztül a balatoni térség, amit a 60-as 70-es években, amit részben azbesztcementből megépült ivóvíz-infrastruktúrával látunk el még ma is. Olyan ez, mintha egy 70-es években megépült autópályán kellene a milliónyi turistát az üdülőrégióba juttatni – érzékeltette a helyzetet Volencsik Zsolt.

A balatoni vízellátó rendszer specialitása, hogy az állandó és az időszakos felhasználók aránya közel azonos, ami számos kérdést és problémát vet fel. A térség vízellátása karsztvízből és felszíni vízből történik. Hat felszíni vízművet üzemeltetnek a Balaton környékén, amiből állandóan csak a széplaki működik, a többi a nyári csúcsszezon ellátását segíti. A nyugat-balatoni vízellátás szíve a nyirádi karsztvíz-bázis.

 

Az egyik meder alatti vezeték Révfülöp és Fonyód között haladna

A vezérigazgató a Balaton-térségének ivóvízhálózatában tervezett fejlesztésekről is beszámolt. Elmondta, hogy a kincsesbányai karsztvíz-bázissal felszíni vízműveket lehet kiváltani. Ezért a középtávú fejlesztési tervekben szerepel, hogy egy jóval gazdaságosabban és korszerűbben üzemeltethető karsztvíz-összeköttetést teremtsenek a kincsesbányai karsztvíz-bázis és a kelet-balatoni regionális rendszer között.

-Balaton alatti távvezeték kialakítását mind a keleti, mind a nyugati medencében tervezünk. Számos előnye lenne. Az egyik a sűrűn lakott települések elkerülése. Nincs nagyon példa meder alatti vízvezetékre az országban, a Balatonnál pedig egyáltalán, így még a hatóságokkal is meg kell majd küzdenünk – fogalmazott a vezérigazgató. Arról is beszámolt, hogy a Nyirádi karsztvíz-bázis teljes felújítása 42 milliárd forintba kerülne, és hogy az ehhez csatlakozó meder alatti átvezetés Révfülöp és Fonyód között haladna – a jelenlegi tervek szerint.

 

Ahol a legkritikusabb a helyzet

A vezérigazgató megerősítette, hogy a Keszthely környéki vízellátás helyzete a legkritikusabb, azon belül is a Tapolca-Ederics közötti, 14 kilométeres 40-50 éves életkorú távvezeték állapota. Itt két éve 18 csőtörést állítottak helyre, tavaly ez a szám 30-ra emelkedett.

-Ha itt havaria helyzet alakul ki, akkor Nyugat-Balaton vízellátása akár napokig veszélybe kerülhet, hiszen jelenleg nincs alternatív lehetőség, felszíni vízzel nem tudjuk ezt a térséget ellátni – mondta. Hozzátette, a Balatonhoz közelítve ez a kockázat csökken.

A kritikus állapotban lévő távvezeték rekonstrukciójára már készített a DRV egy öt szakaszból álló tervet. A leggyengébb 2,3 kilométeres szakaszt idén elkezdik helyreállítani, amire a közszolgáltató cég 345 millió forintos önerőt tud átcsoportosítani, más területektől elvéve a pénzt. „Ha sikerül pluszforrásokat szerezni a célra, 2023-ig megtörténhet a teljes szakasz rekonstrukciója” – mondta a vezérigazgató.

 

A szennyvízelvezetés terén előrelépés történt

A szennyvízelvezető rendszerek átlagéletkora is magas, azonban a KEHOP-os beruházások ezen a helyzeten lényegesen javítottak, különösen a szennyvíztisztítás technológiájában történt előrelépés – hangzott el a vezérigazgató helyzetértékelésében.

Szó esett a Balaton magas vízállásának problémájáról is, ami miatt olykor elöntések történnek, és ilyenkor a szennyvízelvezető rendszer tulajdonképpen a Balaton vízét kell, hogy szállítsa. Komoly gond, hogy elöntések alakulnak ki a települési és külterületi csapadékvíz-elvezetések hiánya, vagy rossz műszaki állapota miatti is. Akad, ahol ez kritikus helyzeteket szülhet, ezért az illegális csapadékvíz-elvezetések felderítését egyik fontos feladatának tekinti a cég.

 

A jövőben nem „sebtapasz-jelleggel” orvosolják a gondokat

Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkár a legutóbbi BFT ülésen elmondta, országos szinten zajlik a vízvezeték-rendszerek legproblémásabb szakaszainak felmérése és egy ágazati stratégia kidolgozása. A DRV-vel megkezdték a tárgyalásokat egy 10 milliárd forintos forrásjuttatásról a legsürgetőbb teendőkre, amely előterjesztés várhatóan márciusban kerül a kormány elé.

Beszélt arról is, hogy az ágazati stratégia legsarkalatosabb pontja a rekonstrukciós munkák elvégzése lesz. „Hiszen folyamatosan sebtapaszt-jelleggel kezeljük ezeket az ügyeket, és én is gyakran tapasztalom, hogy felújított útszakaszon kell aszfaltot bontani” – mondta. Kifejtette, még idén több-tízmilliárd forintos forrást kívánnak biztosítani az ágazat szereplőinek. Azonosítják és felmérik azokat a területeket, ahol azonnali beavatkozás szükséges, továbbá keresik azokat a technológiai megoldásokat, amelyekkel el lehet kerülni a felesleges útbontásokat.