A zamárdi temető titkai (likebalaton.hu)

A helytörténeti kutatásokban kiemelt szerepet tölt be az egyes települések temetőinek történeti vizsgálata. Számos adatot, adalékot megtudhatunk a sírfeliratokból, anyakönyvi kivonatokból. Szűcs Gáborné Lázár Mónika több évtizede elhivatottan kutatja lakóhelye, Zamárdi temetőjének múltját. A zamárdi régi temető és sírhelyek történeti vonatkozásairól, a kutatás fontosságáról beszélgetett vele Kovács Emőke. 

Fotó: Szűcs Gáborné Lázár Mónika


– Mikor kezdte el helytörténeti kutatásait Zamárdiban és milyen témákban?

Gyermekkorom óta érdekelt családom és közvetlen környezetem múltja. Kik voltak az őseim, hogyan éltek a régi emberek? – ezek a gondolatok foglalkoztattak. Nagymamám sokat mesélt mindezekről. Általános iskolásként a Bemné dr. Schneider Mária által vezetett iskolai honismereti szakkör tagjaként néprajzi témában gyűjtöttünk, szép eredménnyel szerepeltünk pályázatokon is. Tanítóképzősként szakdolgozatomat Zamárdi jeles napi szokásai szeptembertől vízkeresztig címmel írtam, 1995-ben. Főleg saját gyűjtés volt mindez.

Később hosszabb szünet következett, csak családfakutatással foglalkoztam saját örömömre. Két évvel ezelőtt feldolgoztam a zamárdi egyházi anyakönyvek első 110 évét, egészen 1895-ig. Ezt is csak a magam kedvéért, de azóta több zamárdi lakost sikerült megörvendeztetnem a saját családfájával. A közel 7000 névből kiépülő családfáknak köszönhetően „megismertem” a XIX. századi zamárdiakat, kicsit beleláttam az életükbe, tragédiáikba. Érdekes kutatómunkának bizonyult mindez és egyben nagy segítséget jelentett a temető történeti feltárásában is. 2018 őszétől kezdtem foglalkozni helytörténeti témákkal, köztük a régi temető bemutatásával. A Zamárdi Hírmondóban jelentek meg kisebb írásaim. Igyekeztem olyan témákat előtérbe helyezni, melyeket előttem még nem igazán kutattak.

– Milyen témák voltak ezek?

Az endrédi anyakönyvben megtaláltam a zamárdi népesség összeírását 1763-ból, az akkori plébánosnak köszönhetően. Erről szóló írásom után sok biztatást kaptam. Írtam a templomunkban található vörösmárvány síremlékről. Gyűjtöttem a Zamárdiról szóló régi cikkeket a sajtóból, egy csokorral közre is adtam. Írtam a zamárdi fiatalok életéről az 1920-as években, de foglalkoztam a szántódi régi temető múltjával is. A véletlen úgy hozta, hogy két éve betekinthettem Piller Dezső helytörténész, amatőr régész hagyatékába, ahol igazi kincsekre leltem. Tarr Péter történelem szakos igazgatónk őrzi a hagyatékot, jó lenne idővel közkinccsé tenni, akár könyv formájában is.

– Akadnak nagy helytörténész elődök Zamárdi esetében?

Piller Dezső tanár az 1950-es évektől az 1999-ben bekövetkezett haláláig tevékenykedett településünkön, komoly helytörténeti kutatásokat folytatva. Valamint Friesz Kázmér egykori tanáromtól, iskolaigazgatótól, aki szintén elhunyt már, sok helytörténeti ismeretet szereztem. Friesz Kázmérnak köszönhetjük a Zamárdi történetét bemutató monográfia szerkesztését.

A beszélgetés folytatása itt megtalálható.