Kilép a homályból a zalai erdőben megbújó pálos monostor (zaol.hu)

Halastó, legelő, gyümölcsös, veteményes és gyógynövényes kert is tartozhatott anno a vállusi erdőben megbújó pálos kolostorhoz, amelynek feltárásán negyedik éve fáradozik két múzeum régészcsapata, önkéntesekkel kiegészülve.

Nemrégiben nyílt napot tartottak az ásatáson, ami számos szakembert és laikus érdeklődőt vonzott a helyszínre. A zaol.hu is ott járt.

Az ásatás 2016-ban indult, a rákövetkező évben georadaros kutatások zajlottak. E módszer megmutatja a földben rejlő építményeket, így tavaly és idén már ezen speciális „térkép” alapján dolgozhattak a zalaegerszegi Göcseji Múzeum, valamint a keszthelyi Balatoni Múzeum régészei.

A monostort 1429-ben említi először írott forrás, ám a kutatások szerint az 1300-as években már biztosan állt itt kolostor, s az előkerült pénzérmék még régebbi gyökereket sejtetnek. A pálos az egyetlen magyar alapítású (1250) férfi szerzetesrend, fénykorukban csaknem 200 kolostoruk volt, szerte a világban. Tagjai remeteéletet éltek, kolostoraikat a természet ölén emelték, s önellátásra rendezkedtek be. Így volt ez Válluson is, ahol a halastavat például a Szent Miklós-forrás felduzzasztásával alakították ki a szerzetesek.

Az idei ásatás az egyhajós monostori templom alaprajzának tisztázására koncentrált, illetve a szentélyhez csatlakozó sekrestyére szerettek volna rábukkanni a régészek. Mint Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum régészeti osztályának vezetője elmondja, érte őket néhány meglepetés.

 

Komolyabb vízelvezető rendszert is találtak

– Már az ásatás első szezonjában, 2016-ban előkerült a templom mellett egy kifolyó kővályú, amiről azt gondoltuk, hogy a sekrestyébe vezet, s a kézmosó vízelvezetését biztosítja – számol be sejtéseikről. – A mostani feltáráson azonban arra derült fény, hogy komolyabb vízelvezető rendszerrel van dolgunk, ami nem a sekrestyével, hanem a templom déli oldalán húzódó kolostor kerengőjével tart kapcsolatot, s a csapadékvizet volt hivatott elvezetni a belső udvarról. (A kerengő fedett, a négyszögletes udvar felé nyitott folyosó, ezen át közelíthetők meg a kolostor termei.)

A sokszög záródású, támpillérekkel erősített szentély egy részét már tavaly feltárták, a közepét sajnos jókora, a 16-17. századból származó rablógödör dúlta fel.

– A szentély mellett idén a hajó feltárásával folytattuk a munkát, s megtaláltuk a kettőt elválasztó diadalív helyét és a boltozat leomlott darabjait. Ugyancsak becses kőlelet egy szemöldökívrészlet, ami a templom északi falán nyíló, díszesen faragott ajtóhoz tartozott. Tavaly ugyanezen oldalkapu faragott szárköve került elő, ezekből már megszerkeszthető, hogyan is nézhetett ki. Valószínűleg ez az ajtó vezetett a sekrestyébe, amit mi a templom túloldalán kerestünk – folytatja Simmer Lívia. – Mindezen túl kutatóárkunkkal elértük a templomhajó nyugati záródását, így már tudjuk, hogy az épület 20 méter hosszú volt, ebből tíz a szentély, tíz a hajó. Az adatok birtokában kijelenthető, a komplexum nagyobb a vártnál, közepes méretű monostorról beszélhetünk, ahol 6–10 szerzetes élhetett.

Az idei tárgyi leletek közt szerepel számos emberi csont, egy csengő nyelve, sok kályhacsempe és egyéb kerámiatöredék, valamint rengeteg vasszög.

 

Hogyan tovább?

A templom hosszára már fényt derített az idei ásatás, jövőre az épület teljes szélességét szeretnék kibontani. Emellett a kerengő és a monostor egyéb épületeinek kutatására koncentrálnak majd, egyre több részletet világítva meg a pálos múltból.

– Ez az ásatás több szempontból is különleges számunkra – kapcsolódik Havasi Bálint régész, a Balatoni Múzeum igazgatója. – Egyrészt, mert mielőbb műemléki rekonstrukciót szeretnénk bemutatni a helyszínen, aminek jelentős turisztikai vonzereje lehet. Másfelől, mert ami itt történt az elmúlt négy évben, az a közösségi régészet szép példája. Mostanra mintegy húsz önkéntes segíti a munkánkat, jövőre még többen leszünk. Mindezen túl lelki építkezés is zajlik. Augusztus 26-án, Csensztohovai Szűz Mária napján (a pálos rend központja a lengyelországi Csensztohovában található) minden évben misét szeretnénk rendezni itt, az egykori pálos monostor területén. Már idén is lezajlott az esemény, de a rossz idő miatt a falu templomába kellett áthelyeznünk. Mindenki örül a kezdeményezésnek, szerencsére a helybélieknek is fontos az ásatás és a pálos hagyomány.

Bizonyság erre, hogy több vállusi is kilátogatott a nyílt napra. Köztük a polgármester, Herczeg Béla, akinek felesége még ízletes pogácsákkal és frissítőkkel is készült a vendégek fogadására.

– Jól ismerem a környéket, hiszen tősgyökeres vállusi vagyok, itt segített világra a bába – mondja Herczeg Béla. – Gyerekként rengeteget játszottunk az erdőben, s mindig fogva tartott a kolostorrom titokzatos emléke. Olyannyira, hogy öt évvel ezelőtt felkerestem Havasi Bálintot, felvetve, jó lenne többet tudni a monostor életéről. Jó érzés látni, hogy évről évre halad a kutatás, s a legendákból lassan kibontakozik a valóság – írja a zaol.hu.