A tűzember, Tordy Géza 80 éves (veol.hu)

Színházi tűzember. Lobog, ég, szikrázik, perzsel, még a parázsával is. Hordozza a kiválasztottak lángját. Tordy Géza, a nemzet színésze május 1-jén lesz 80 éves. A népszerű színész a Balatonhoz is tartozik, főként Tihanyhoz, ahol a nyarakat tölti.
Tordy Géza Kossuth-, kétszeres Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művész, a nemzet színésze, a magyar színház és filmművészet legendás személyisége. Megszámlálhatatlan emlékezetes szerepet formált meg színpadon és filmen egyaránt. Róla már minden jelzőt leírtak. Méltatták pályafutását, életművét, amire ő csak ironikusan azt morogná: Mozarthoz, Michelangelóhoz képest egy színész munkája múlékony, és aki halhatatlan akar lenni, az ne ezt a pályát válassza.

Nem szereti nézni a régi filmjeit. Talán egyikkel sem elégedett, pedig a 80 huszár, A kőszívű ember fiai, az Egri csillagok, a Fekete gyémántok, Kárpáthy Zoltán, a Külvárosi legenda, a Húsz óra, a Klapka légió, a Fűre lépni szabad című alkotások a magyar filmművészet meghatározó munkái. A tévéjátékokról, zseniális szinkronokról, színházi szerepekről nem is beszélve, amelyek a nevéhez köthetők. Tordy Géza talán azt látja bennük, hogy elment az idő és többet jár a kollégáihoz búcsúzni a temetőbe, mint beszélgetni a régi aranykorszakról. Emiatt képes megjárni nagy mélységeket és magasságokat. Egyéniségéből sugárzik a bölcsesség, az irónia, s úgy tűnik, sokkal nyugodtabb, békésebb, mint régebben, amikor impulzív alkata miatt vibrált, feszült körülötte a levegő. Tud cifrákat mondani, meggondolatlanul megsérteni embereket, majd a világ legtermészetesebb módján szeretve kibékülni velük. Nem tagadta, nagyszájú volt mindig, alkudott meg magával, ha nem is annyit, mint mások. Volt az életében sok kicsi hazugság és még több helytállás. A magánélethez azonban nem volt tehetsége.

Nyughatatlan, szókimondó ember, smirglis természetű, kiszámíthatatlan, miközben elemző személyiség. Nem szeret hajlongani a függöny előtt. Ő egy szerepben, színdarabban mindig a válaszokat keresi az életre. A mozgatórugókat az emberről, a természetünkről. Néha zsörtölődve lemondóan legyint, hogy amilyen a világ, ő már csak egy jól elkészített rántott húsban hisz, majd hirtelen hévvel elkezdi ecsetelni, hogy a Barcelona hasonlít a Várkonyi-féle Vígszínház társulatára, de azért tud néha olyan hátborzongató drámai meccseket is játszani, amelyeket talán Shakespeare sem lenne képes megírni.

A népszerű színész hozzánk is tartozik: Tihanyhoz – ahol a nyarakat tölti -, a Balatonhoz és Veszprémhez, hiszen az 1980-as évek közepén rendezője, majd főrendezője volt a Petőfi Színháznak. Neki fordulópontot jelentett ez az időszak. Ekkor született meg a lánya, Hegyeshalmi László pedig meghívta a Kreutzer-szonátába játszani, s itt rendezhetett életében először. A doktor úr volt az első mű, amit színpadra vihetett. Az irányításával készült Gyurkovics Tibor: Fekvőtámasz című darabjának ősbemutatója a bakonyi megyeszékhelyen. Ebben az író is szerepelt. Az országos hírű előadás nagy sikert hozott a teátrumnak.

A cikk folytatása itt olvasható.